Hová lett aranytrombitád?

Válogatott és új versek 1965-2013

"Benke László válogatott kötete mintegy "átrendezi" és új fénybe vonja egész eddigi költői oeuvre-jét: a kronológiai sorrendet figyelmen kívül hagyva, az életúton végigvonuló alapélmények mentén rendeződnek ciklusai. Így a kötet a benső utat rajzolja ki: a válságok és megoldáskeresések hullámvölgyeit-hullámhegyeit; az életérzés változásait, amelyek hátterében mindig kitapintható a történelem mozgása is. Amely épp úgy nem egy "boldogabb jövő" felé halad, mint egyéni életünk. De ha "feltámadás"-ban nem is, a "megváltás"-ban, a benső harmónia megtalálásában talán még reménykedhetünk!" (G. Komoróczy Emőke)

"Az embercsönd és embersötét egyre közelebb kerül a költőhöz, rátapad, körbe veszi, aki mintegy beágyazódva él. Olykor azt érzi, hogy nem más, mint boldog magány, a költői létezés velejárója. De aztán kiderül, hogy mégsem az, a világ nem érettünk, hanem ellenünk változik. Összegző versek ezek." (Kiss Dénes)

"A költő a történelem kárvallottainak nevében a megváltó igazságot keresi. Az életszerelem receptjét, ami az emberi lélek legbensejében lakozik, ezért nem lehet manipulálni. E líra épp eszményei megvallása révén képes hinni a jelen gondjait megoldó történelmi jövőben." (Baán Tibor)

"Benke László verseinek vitathatatlanul egyetemes mondandója van. Egy valóságos sorsregény dereng fel lírájuk pontos lélekrajza mögül. A szerző önéletrajzi ihletettségű regényt is írt, őt én mégis elsősorban lírai alkatnak látom, mások előtt is titkolhatatlan erős érzelmekkel, indulatokkal, vádakkal és önvádakkal, könnyen fellobbanó és nehezen elhamvadó szerelmekkel, de mindenek előtt és felett a teljes élet kielégíthetetlen szomjúságával. Költészetét egy sajátos tantaloszi életérzés színezi át, amelyben mintha beteljesíthetetlen vágyak ősi mítosza éledne újra." (Varga Domokos)