Agatha Raisin és a boszorkányok fája

Csodás Cotswolds! Ó az a vidéki nyugalom! Messze a nagyváros zajától. A
rossz emberektől. Távol a bűntől. Aprócska falvak, Zsúptetős, sárga mészkőből
emelt házak, zöldellő legelők, patakok, kőhidak. Kuglóf, kakaó. Tea,
aprósütemény. Béke, idill.
Vagy mégsem? A Boszorkányok fáján egy jobb sorsra érdemes, amúgy
meglehetősen gazdag aggszűz holtteste lengedez a szélben. Másnap egy
közrendőré. Majd újabb áldozatok. Boszorkánybuli az éjszakában. Rettegés. A
rendőrség sötétben tapogatózik, mígnem, mint már annyiszor, Agatha Raisin
kezébe veszi az ügyet. Jön, szimatol, kis híján az életével fizet, ám győz végül.
Rátalál a rafinált gyilkosra.
De vajon, végre, az Igazira is? A férfira, aki neki való? Aki más, mint a többi,
amúgy elsőre alkalmasnak látszó, akikre hősünk menetrendszerűen beindul?
Nos, Agatha igazán megérdemelné már azt a valóban neki teremtett pasit.
Ezúttal nagyon közel jár hozzá...