Magyarországon a teljes népesség több mint tíz százaléka regisztrált horgász. Nincs még egy olyan ország a Földön, amely akár csak megközelíti ezt a horgászlétszámot. Itthon a horgászat hivatalosan a legnépszerűbb szabadidős tevékenység.
Ezt az elképesztő mennyiségű horgászt kiszolgálva tógazdaságban tenyésztett pontyok sok ezer tonnái kerülnek évente a természetes vizeinkbe, a Dunától a Sebes-Körösig, a Balatontól a veresegyházi tavakig. Horgászaink élvezettel „fárasztják”, azaz kínozzák a halakat, közben a horogra csalásukhoz használt etetőanyag, a beszakított műanyag zsinórok és ólomnehezékek, valamint a parton tartózkodás alatt termelt szemét felbecsülhetetlen mennyiségét hagyják a vizekben. Mindemellett busás összegeket fizetnek a felszerelésért és a horgászengedélyért, az iparág szárnyal, a megmaradt természet pedig a horgászok játszóterévé vált.
Vajon elbírnak-e ennyi horgászt a magyar vizek? És ennyi horgászati célú átalakítást, pontytelepítést, idegen halfajt, megannyi hatását ennek az üzletágnak? Ezt a problémakört próbálja feltárni ez a könyv.