Az emberiség utazása - A modern világ egyenlőtlenségének okai

Lebilincselő történet az emberi civilizáció fejlődéséről az őskortól napjainkig
Az ember az egyetlen faj az élővilágban, amelynek nem kell nap mint nap szó szerint megküzdenie az élelemforrásokért, és amely olyan életszínvonalat ért el, amilyet rajta kívül semelyik másik faj sem tudott megvalósítani a Földön. Ez a kiemelkedő életszínvonal azonban nem egyenlő mértékben jellemzi a fajba tartozó egyedeket, azaz az embereket. Sőt: az egyéneket, de az egyes társadalmi csoportokat és országokat is elképesztően nagy gazdasági különbségek jellemzik. Miért?

Az elismert közgazdász és gondolkodó, Oded Galor az emberiség hajnalától napjainkig tartó, érdekfeszítő utazásra hívja az olvasót, amely során választ kínál a történelem két nagy rejtélyére:
• Miért nem tudott az emberiség évezredeken keresztül kitörni a szegénységből?
• Mi magyarázza, hogy egyes országok gazdagabbak más országoknál?

Az emberiség utazása tanulságos, olykor megdöbbentő módon világítja meg a történelmet alakító nagy összefüggéseket, miközben sok egyéb mellett olyan izgalmas kérdésekre is magyarázattal szolgál, mint hogy milyen szerepet játszott az ipari forradalom a gyerekvállalási kedv változásában, hogy mi köze az ekének a nemek közti egyenlőséghez, és hogy összeegyeztethető-e a folyamatos gazdasági fejlődés a környezetvédelemmel.

Aki szerette Yuval Noah Harari Sapiens című könyvét, Oded Galor érdekfeszítő okfejtését is értékeli majd.

Oded Galor az amerikai Brown Egyetem közgazdász professzora, az egyesített növekedéselmélet atyja, aki arra keresi a választ, milyen okok alakítják az emberiség fejlődését, és miért alakultak ki a történelem során az egyes társadalmak közti gazdasági egyenlőtlenségek. Több évtizedes kutatásának eredményeit rangos egyetemeken és konferenciákon tartott előadásokban osztotta meg a szakmai nyilvánossággal, most pedig a szélesebb olvasóközönség elé tárja őket Az emberiség utazása című könyvében, amely világszerte huszonegy nyelven jelenik meg.

„Elsöprő erejű beszámoló arról, milyen kulturális, technológiai és oktatásügyi hatások miatt tudtak kitörni egyes országok a szegénységből.” – Financial Times

„Ambiciózus kísérlet a társadalmak gazdasági növekedésének a megértésére.” – The Guardian

„Lebilincselő könyv az emberiség történelmét formáló erőkről, valamint a fejlődés legfontosabb mozgatórugóiról.” – Nouriel Roubini