Az ő lánya

Vajon hogyan mesélné el a történetét egy nő, aki a negyvenes évei elején jár, egyedülálló, anyagilag és érzelmileg független – majd egyszerre belép az életébe a szerelem, egy olyan férfi személyében, aki elvált, ráadásul van egy kislánya? Hogyan tud megbirkózni ez a nő egy olyan szereppel, az anyasággal, amire sohasem készült, különösen akkor, ha a fogadott kislány féltékenyen őrzi az apjával való kapcsolatát? Képes megőrizni a szabadságát az állandó kompromisszumok közepette, és hű maradni önmagához, miközben fel kell adnia addigi életvitelét?
Livia New Yorkban él fordítóként, távol a hazájától, Olaszországtól, és beleszeret egy amerikai informatikusba, Arnóba. A férfit mélységes bűntudat gyötri, amiért elhagyta a családját, emiatt képtelen határokat szabni volt feleségével, Charlotte-tal és kislányával, Emmával szemben, akit behoz a Liviával való közös életébe. Emma „nehéz” gyermek, szeszélyes és elkényeztetett, zabolátlanságával kikezdi az újdonsült pár személyes és érzelmi terét, néha egyszerűen csak a jelenlétével. Betolakodónak tekinti Liviát, aki nem képes Emmában a gyermeket látni, így az idő múlásával riválisokká, sőt ellenfelekké válnak. A bizalmatlanság kettejük között egyre fokozódik, mígnem egy baleset felszínre hozza az elfojtott feszültségeket.