A bolygóideg - A vagus ideg új tudománya és gyógyító működése

Fedezd fel tested öngyógyító képességét

A bolygóideg – testünk legnagyobb paraszimpatikus idege – belső kommunikációs hálózatként köti össze agyunkat a szívvel, a tüdővel, a gyomorral, a májjal és a belekkel. Másodpercenként üzenetek ezreit továbbítja, szabályozva pulzusunkat, étvágyunkat, emésztésünket és immunválaszainkat. Mégis, sokáig rejtve maradt valódi jelentősége.

Kevin Tracey idegsebész fedezte fel, hogy e létfontosságú ideg elektromos stimulálásával helyreállítható az immunrendszer egyensúlya, mérsékelhetők a krónikus gyulladások, és új távlatok nyílnak olyan betegségek kezelésében, mint a reumatoid artritisz, a gyulladásos bélbetegség, a szklerózis multiplex, a cukorbetegség, a depresszió, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. Dr. Tracey forradalmi találmánya kaput nyit a bioelektronikus orvoslás jövőjébe.

De a bolygóideg gyógyító működésének kiaknázása nem csupán kórházi körülmények között lehetséges: otthon is támogathatjuk működését jeges fürdővel, meditációval, légzőgyakorlatokkal vagy rendszeres testmozgással.

Dr. Tracey átfogó és szemléletformáló könyve egyszerre lenyűgöző tudományos utazás testünk rejtett hálózataiba és a gyógyítás új dimenzióiba, valamint praktikus kézikönyv, amely közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy felfedezzük szervezetünk természetes regeneráló erejét.

Van egy szakállas vicc az orvosi egyetemen, amivel szívesen tréfálnak a professzorok. Amikor a tantervben az immunológia kerülne sorra, bejelentik, hogy az idegorvosnak készülő hallgatók szabadnapot kapnak, és fordítva, az immunológiára szakosodott diákokat is el akarják hessegetni az idegtudományi előadásokról. A tréfa csattanója az, hogy korábban úgy gondolták, az idegrendszer és az immunrendszer közötti kapcsolatok korlátozottak – a fehérvérsejtek ott lebegnek a maguk terében, és az égvilágon semmi közük nincs az idegsejtekhez, miközben a neuronok serényen intézik az agy megbízásait, amelyek közé még véletlenül sem tartozhat az immunrendszer és a gyulladásos folyamatok felügyelete. A két rendszer teljes elkülönítése számított az uralkodó felfogásnak az 1980-as és 1990-es években. Az én több mint négy évtizedet felölelő kutatásaim azonban megcáfolták e bevett „bölcsességet”, és nem csupán a két rendszer közötti kommunikációra derítettek fényt, hanem ennek egész sor életmentő következményére is, ami miatt a fenti ugratás végleg elavult.