COVIDOS böszme napjaim LEGSZEBB pillanatai…

Ugye azt tudod, drága Olvasóm, hogy voltak napok, amikor összeakasztottam a bajszom ezzel az új migráncs - kínai gyerökkel - Mister Coviddal – s gondoltam akkor, ha már találkozunk, barátságos leszek, meg minden, nyújtottam neki a kezem, ahogy azt szokás, erre ez a nocsi bunkó kis kínai csóka kérdés nélkül akkorát bemosott, ilyen – kung fu panda szerű "jodan gerit" vagy mit - hogy majdnem bekómázva az asztal alatt tértem magamhoz…

De – fátylat rá.

Ne is bolygassuk, felejtsük el.

Ami azt illeti, ha Te is belekóstoltál ebbe a böszme suttyóságba – tudod – miről beszélek, tudod…

...figyelsz még???... a nocsi COVID a téma….

Na, ha olyan szavakat villantok ide, hogy - szédülés, fájdalom, szagtalanság, íztelenség, étvágytalanság, levegőéhség, stb… – AKKOR KÉPBEN VAGY?

Most is előttem van – ami engem speciel a legjobban bőszített azokban a zaza covidos napjaim alatt – az a végtelen COVID SZAG, amit nyomott, tolt nekem az agyam…

…de lehet, hogy csak kivetítem most magamnak??

Szóval, a SZAG, amit éreztem magamról, a covidot, ezt a prosztó-proli betegség szagot...

Mintha egy felhőfátyolban lettem volna, ami állandóan csak kísért, bárhova mentam a házban, s mikor kimentem a kertbe egy csöppet levegőt pakolni a tüdőmbe, még az árnyékomon is éreztem azt a fanyarkás, három napos nyári farok-szagot, ezt a soha nem tapasztalt covid-szagot, ami elárasztotta a lelkem, a testem – tele voltam vele, bemászott a levesembe, beosont a WC-be, nem és nem hagyott békén…

De aztán… amikor leszállt az est…

Eljött az én pillanatom…

COVIDOS napjaim legszebb pillanatai következtek..,

ELJÖTT A ZUHANYZÁS IDEJE…

De hooopsz!

Álljunk meg egy szóra, vidám Vendelinek, nem úgy van az….

Tudnod kell – két féle népség létezik itt, ebben a civilizációban:

Az esti ZUHANYZÓK népe...

...na, ehhez a falkához tartozom én is.

Vagyis nevezzük a falkámat az egyszerűség kedvéért:

IGAZHITŰEKNEK…

…és vannak, ott hátul, a futottak még kategóriában…

A GYAUROK:

A reggeli ZUHANYZÓK…

Most ne ragozzuk, hogy a reggeli zuhanyzók miért lázadtak fel, s választották feltehetőleg lázadásból ezt az érthetetlen dackorszakból hátramaradt opciót, Isten elleni vétküket hogyan teszik majd helyre az örökkévalóságban, de mi, igazhitű - ESTI ZUHANYZÓK – bizakodjunk, végül is a TETT, a folyamat a fontos, mert midőn belépünk a szentélybe, amit a köznép csak – zuhanykabinnak mond – végtelen egyszerűségünkben, nos – ott eggyé válunk az időben, metafizikai szakadást végzünk, eggyé válunk az Istennel, belépünk a rendszerbe, s a mátrixban bitek milliárdjaira esve széttszéledünk…

Na most – nem akarok ünneprontó lenni, de újabb kereszteződéshez, filoz´fiai fogalomhoz értünk - ami kedvôre lenne talán JUNG mesternek is...

Én a mellemmel kezdem a testem szappanozását...

És Te, drága Olvasóm?

Na jó – legyünk pontosak – a mellkasommal, ugye.

A nők maradjanak annyiban, hogy izé..

...a mellükkel kezdik…

A szappanozást.

Miiiiiivan?

Dehogy.

A szappanozás – már a múlt.

A ZUHANYZÓK titkos nagykönyvében a RETRO fejezet ír erről.

A modernkori csóka – folyékony szappannal tolja – ez már az alap, hol vannak azok az idők, amikor a mágikus FA –szappant, na ja…igen… Bécsből hozattuk az árut, kamionosok, csencselők adták-vették, csempészték a békés családoknak a csodálatos illatú luxust sugárzó FA –szappanokat?

Na mindegy.

Azt mesélik az öregek, hogy léteznek olyan ZUHANYZÓ-testvérek is, akik először a fejüket szappanozzák…

…vagy éppenséggel az arcukat.

Ez a kettő mondjuk még legális, a többiről, hogy miképpen, hogyan, mit….

…nos, felekezeti, vallási okok miatt erről nem akarok tudni…

A rendes ember a melleinél kezdi.

Hogy mivel?

Az én kedvencem a - kókuszos - folyékony szappan.

Elkápráztat a civilizációs tudat, felröppenek kedvemben, hogy az én folyékony szappanomhoz…

...valahol Afrika alsóban…

...dolgos kezek aprítják a kókuszt, ütik-verik a gyümölcs kemény héját, hogy kisajtolják a kobakból a fincsi kis kókusztejet, hogy aztán a drága, illatos kókuszlé a - DOVE - nevű jóravaló multicég ömlesztő tölgyfahordóiba kerüljön, s persze aztán jóságos, mesebeli, jólfizetett kémikus szakemberek összekeverjék nekem a löttyöt, érleljék hosszú hónapokig, majd jönnek a B52-es típusú bombázó szépségkirálynők, akik egy elkülönített helységben a kis csini-bini testükre, a hajukra, a mellükre, a vállukra, meg - ooooda - is kenik a kókusztejes szappant, mert kipróbálják, ugyi….

...aztán a cucc elindul…

...s én meg….

...miisss-mass, a ZUHANY-kabinomban élvezkedek aztán a finom, illatos kókuszhabtól…

Micsoda ééééélvezet.

Alá-álni a magasnyomásra engedett víznek, a zuhatagnak, hagyni, hogy a magasból a vízcseppek bebalzsamozzák a fejed, az arcod, a hátad, a tested – egyfajta vízkapszullába rejtve el önmagadat…

A zuhanyzók tudják – a zuhanyzás első perceinél nincsenek nagyobb pillanatai az életnek…

A víz alatt állsz….

A zuhany-kabinban, a vízcseppek ostromolnak… mint egy felhevült nyári nap tikkasztó délutánján, Te pedig kint állsz a napraforgó-erdő kellős közepén – és hirtelen lecsap a nyári zápor…

Ennél az emlékképnél a fejed megadóan lebillen, a víz a hátadon folyik, lecsurog a segged-partján…na jó, legyünk pontosak…segge ugye…a hölgyeknek van, nekünk fickóknak valagunk van…

…nos, szóval ez a víz tovább csurog le, a lábadon, nyesi a vádliaidat – s nézed a lábad alatt a vizet – ami lecsurog a lefolyóban.

Olykor, halványan rémlik, mintha ebbe a vízbe beletöcskölne egy kis sárga lé is, de ezt óvatosan mondom, ki-ki fantáziájára bízom ezt a bizalmas információt.

Ez a téma, ez a - sárgás lé -, hogyan, miképpen kerül ugye oda…nos, ez már bizony – úchilák zuhanyzós – szint…

Britt tudósok egy napon – életveszélyes fenyegetésre, igaz – de bevallották, hogy bizonyos GALAKTIKUS rendszerekből, un. fénylények, azaz egyszerűen mondva – UFÓK – csak ezért az életérzésért állnak meg néha a Földön, hogy zuhanyozzanak egy csöppet – aztán usgyi tovább a PLUTÓ felé, vagy hova a túróba mennek ezek ide-oda – ugye, nekünk meg itt megélhetési problémáink vannak...

Micsinász - imádnak ezek az UFÓK is zuhanyozni.

Ja, meg azt is mondják a népek, hogy embert is esznek EZEK, de ez most mellékszál.

Piha, piha…

Megsúgom Neked, drága Olvasóm…

…Ha egyszer…

Végtelenül, otromba módon GAZDAG leszek, na, majd akkor szólok a házvezetőmnek – van ilyen – és azt mondom neki:

- Anton, fiam…Most menjen szépen el a - domáce potreby - nevű bótba, és hozzon nekem onnan egy nyeles szivacsot…Pirosat.

Na – olyan dőzsölést, mint amit én csinálnék akkor, az ÚJ fürdőszobámban, az ÚJ oligarha kastélyomban, még nem láttál…

A piros luxus-szivacsra ráöntenék egy egész - DOVE - kiváló minőségű kókuszos folyékony szappant, s azzal mosnám nagy zaza-lazán a hátamat, mert a nyelével ugye, könnyedén hátranyúlhatnák…

Most…Érted, hogy gondolom?

Ez…tudom… bonyolult..

Érzem, hogy ez neked még magas, de majd egyszer ráérzel – és akkor bólogatni fogsz, bakker…ez a Süne igen tudta, már akkor…

A zuhanyban forrón szeretem a vizet – nincs pardon.

Úgy, hogy az már fizikailag – „cselendzs” – azaz, butus…

…nem tudsz angolul?? – KIHÍVÁS – legyen.

A testem felhevül, a bőröm kipirosodik, az agyam zúg, a test vadul illatozik, mert mindenhova jutott a drága folyékony nedűből, a szappanból, mindent átmostam banyek – ugye ne részletezzem, hogy mit is, mire gondolok… mert a facebook algoritmusa letilt szexualitás nyílt terjesztése miatt – de tudod, mit kell megmosni drága egyorrú barátom, hogy komplett érezd – igenigentisztavagy?

És vannak persze olyanok is, akik ezt a GYORS-ZUHANY aplikációt választják…

Hátravinni őket - leköhögni...

Én megjegyzem – a hosszúTÁV megszállotja vagyok.

Piha.

Máris látom, hogy a bio-természetvédők felhördülnek, aztakurva….mennyi vizet elpazarol ez a barom…

Tudom.

De felkészültem, nyugi...

...ha majd egyszer, egy napon meghóttnak nyilvánítanak…

...és felkerülök a - Mennyország RT – luxus paradicsomba, a recepción a Szent Péter majd bevisz a videokabinba, na – ott majd ennél a zuhanyzós résznél minimum 10 botütésre ítél majd..

És tudom, hogy majd mikor fájós valaggal kitántorgok a megtorló bünti-szobából, Szent Péter azért csillogós szemekkel, izgatottan csak megkérdi majd:

- És Győry Úr, milyen az a forró vizes, hosszú ideig tartó zuhanyzás?

Erre meg én:

- Szent Úr…ezt egy Angyal nem értheti…

…De vissza az ÉLETBE!

Nos – ha minden komplett „funglovka” – jön az a pillanat, amikor visszatérsz az életbe.

Kilépsz a kabinajtón.

És rájössz, hogy az ÉLET végtelen.

A valóság őrjítő.

Látod a csempét, a mozsdót.

A fürdőszoba ablakát, odakint hördül a szél, sötét van.

Esteledik…

Te meg – hiába vagy tiszta, banyek…

A VALÓ VILÁG beszippant újra.

Egyből eszedbe jut, hogy be kell szedned a dupla adag D és C vitamint, meg egy marék más gyógyszert.

Mert izé…

...ja, mondtam már…covidos vagy…

Ez volt az alap.

Innen indultunk.

Ettől majdnem depressziós leszel, sóvárogsz, visszamennél…

…De kezdődik a sorozatod a TV-ben:

…Az OXFORDI gyilkosságok…

Förtelem.