Európa után

2016-ban Ivan Krasztev bolgár filozófus papírra vetette kételyeit Európa jövőjével kapcsolatosan. A migrációs válságot és az arra adott, megosztásról tanúskodó uniós válaszokat, az ennek következtében felerősödő szélsőséges mozgalmakat, az akkor még csak körvonalazódó brexitet, majd pedig Donald Trump megválasztását és általában véve a populizmus felerősödését látva Krasztev az EU minden eddiginél súlyosabb válságára következtetett, s arra, hogy a nyomasztó dilemmák kettészakítják az uniót, s szembeállítják egymással annak nyugati és keleti felét. Legjellemzőbb példája erre a keletről nyugatra irányuló, egyoldalú népességvándorlás, melynek fényében sajátos értelmezést kap az EU keleti felének európai jövőképe. Ugyanakkor Krasztev könyve a szerző minden – történelem által igazolt – balsejtelme ellenére sem pesszimista, hiszen a különféle tévutakat bejárt Európának nincs más lehetősége, mint az az út, amelyet az alapító atyák megterveztek 1957-ben.