Fűszer - A 16. századi versengés, amelyből modern világunk született

„Lenyűgöző beszámoló egy kétségbeesett, sokszor ádáz küzdelemről.”
Giles Milton, A történelem bizarr lábjegyzetei szerzője

Kolumbusz nem Amerika felfedezésére indult, ahogy Magellán sem a Föld megkerülésére. A nagy felfedezéseket és a kora újkori világgazdaságot valójában a fűszerek iránti olthatatlan vágy hajtotta. Az európai hatalmak bármit megtettek volna azért, hogy megtalálják a szegfűbors és a szerecsendió titokzatos és felbecsülhetetlen értékű forrásait.
Amikor a portugálok 1511-ben elérték a Molukka-szigeteket, heves versengés kezdődött a terület ellenőrzéséért: először a spanyolok és a portugálok csaptak össze, majd világméretű küzdelem bontakozott ki.
A Fűszer Sevilla kikötőitől az indonéziai vulkanikus Fűszer-szigetekig, az északi sarkkörtől a kínai partokig vezeti az olvasót. Roger Crowley legújabb történeti elbeszélésében szemtanúk beszámolóira támaszkodva tárja elénk a 16. század veszélyekkel teli, kalandos világát – ahol a fűszerek aranyat érnek.

„Az 1511 és 1571 között eltelt esztendők során az éhes, marakodó és erőszakos Európa a világtörténelem színpadának mellékszereplőjéből végképp főhőssé lépett elő, Spanyolország pedig elmaradott térségből valódi világhatalommá emelkedett. E hat kulcsfontosságú évtized folyamán az európaiak bebizonyították, hogy a Föld gömbölyű, elkezdték felrajzolni térképeikre a Csendes-óceán addig ismeretlen fehér foltjait, létrehozták az első világvárosokat és összekapcsolták egymással az óceánokat. Tengeri birodalmaik eztán csaknem fél évezreden át uralták a világtengereket. A hőseposzokba illő utazásokból, a különböző népek és kultúrák összeütközéseiből rendkívüli történetek születtek, amelyek egyaránt szóltak a felfedezők állhatatosságáról, vakmerőségéről és szenvedéseiről, valamint az őslakos népek ellen elkövetett vérlázító kegyetlenkedésekről és a népirtásokról.”

Roger Crowley (1951) angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Könyvei eddig több mint 20 nyelven jelentek meg. A hajóscsaládból származó brit író-történész évek óta járja a Földközi-tenger vidékét, és szenvedélyes érdeklődéssel fordul a térség történelmi és kulturális öröksége felé. A szerzőtől a Park Kiadónál megjelent: Tengeri birodalmak (2014), 1453 – Konstantinápoly utolsó nagy ostroma (2016), Kalmárköztársaság (2018), Hódítók (2019)
Az Elátkozott torony (2020).