Isten órája

Ha valaki ebben a világban ismeri Őt (Átman), akkor el fogja érni az igazságot, ha nem ismeri, akkor az a létező legnagyobb veszteség vagy csapás. A bölcsek úgy meditálnak a Brahman felett, mint a valamennyi lényben belül lakozó irányítón, s ez által kiemelkednek az érzéki, anyagi életből, és halhatatlanná válnak.
Kéna-upanisad 2.5.
Vannak olyan pillanatok, amikor a Szellem az emberek között jár, és az Úr lehelete létünk vizén lebeg; máskor azonban visszavonul, és az embereknek saját egoizmusuk erejéből vagy gyengeségéből kell cselekedniük.
Az előbbi egy olyan időszak, amikor akár egy apró erőfeszítés is nagy eredményhez vezet, és megváltoztatja az ember sorsát, a másodikban pedig rengeteg munkával érünk el parányi eredményt. Boldogtalan az az ember és az a nemzet, amely, ha elérkezik az isteni pillanat, alszik, vagy nem készült fel, hogy felhasználja; amely nem tartotta karban lámpásait, hogy méltón üdvözölhesse, és füle süket a hívására.
Ám háromszoros balszerencse zúdul azokra, akik erősek és készen állnak, mégis elpazarolják erejüket, vagy rosszul használják fel a pillanatot, hiszen az ő osztályrészük helyrehozhatatlan veszteség vagy hatalmas pusztulás. Isten órájában tisztítsd meg lelked minden öncsalástól, képmutatástól és hamis önajnározástól, hogy egyenesen belenézhess az önvalódba, és meghalld a hívó hangot!