Megtalált idő

1922. A halálos ágyán fekve Marcel Proust az életén mereng. A valós személyeket képzeletének szülötteivel elegyíti, fokozatosan azonban a képzelet győz a valóság felett. Életének legfőbb értelmét munkáinak valósága jelenti, amely most a szeme előtt elevenedik meg. Könyveinek szereplői, emlékeinek megtestesítői úgy kelnek életre a világtól elzárt, Hamelin utcai bérház kicsi szobájának falán, mintha egy térhatású vetítésen lennénk.A háború drámája a párizsi társadalmi élet egy szűk csoportjának szemszögéből elemezve hatalmas és végtelen társadalmi komédiává alakul...