Megbízható úriember

""Hogyan lesz az ember strici?" Ezzel a provokatív kérdéssel kezdődik Szobotka Tibor 1937-ben írt regénye. És a főhős, Gontran Alfréd rögtön meg is adja a választ: "Strici nem abból lesz, aki szereti a nőket, hanem abból, akit szeretnek a nők."Gontran Alfrédot, azaz "művésznevén" Fredet, valóban szeretik a nők, és ő gátlástalanul ki is használja ezt: belőlük él. Ahogy ruháit dobja le egy-egy intim együttlétkor, úgy vetkőzi le minden szégyenérzetét, erkölcsi megfontolását, lelkifurdalását. Neki nincsenek érzelmei, csak érdekei. Nem érdekli, hány nő megy tönkre miatta, kíméletlenül átgázol azokon, akik eltartják, akik segítik. Persze, a strici élete sem mindig könnyű, de Fred bármire hajlandó, hogy a társadalom pereméről, a sivár hónapos szobák, gyanús garniszállók, olcsó kifőzdék, zálogházak világából egyre beljebb, egyre feljebb kapaszkodjon. Könnyű, munka nélkül megkereshető pénzt akar, elegáns szalonokba vágyik, ahol pezsgőt hordanak körbe, kékes, illatos cigarettafüst gomolyog, és a kandallóban parázsló tűz fényében, süppedős szőnyegen lehet szeretkezni. Hogy közben a félhomályból valaki kéjes gyönyörrel figyeli a szerelmi játékot? Ugyan mit számít, ha ez az ára a jólétnek?
Ennek a vágyott új életnek a reményében kerekedik fel, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Útja Budapestről a világháború felé sodródó, egyre sötétülő horizontú Európa nagyvárosaiba, először Londonba, majd Párizsba és Zürichbe vezet, hogy végül egy Balaton-parti megállóval visszakanyarodjon a magyar fővárosba. Mert itt van ő otthon, itt van a legnagyobb kereslet a becstelenekre és aljasokra.
Szobotka Tibor ma is lenyűgözően modern szemléletű és stílusú regényében az egyéni létnek és történelemnek azokat a sokszor szinte észrevétlen fordulópontjait keresi és ragadja meg, amelyek új utat szabnak embereknek és nemzeteknek, azokat a sorsdöntő pillanatokat, amikor óhatatlanul lehullanak az álarcok, és magával a "meztelen" valósággal és igazsággal kell szembesülnie mindenkinek. Ha nem akarja, ha becsukja a szemét, akkor is. Az író hátborzongató érzékletességgel és hitelességgel festi meg a világháború előestéjének Magyarországát, ahol a romlottság és a bűn nemcsak természetessé, de elvárássá válik, ahol a striciből egycsapásra megbízható úriember lesz, akinek kezébe pénz, hatalom adatik, aki emberek sorsáról dönthet. Hogy ez hová vezetett, ma már tudjuk.