Jelenlegi hely
Filkó meg én - Elbeszélés a nagy háborúról
További ajánlataink
Bővebben...
Született hadikutya. Megveregetem az öreg pajtás kócos nyakát, és azért is őt mutatom be először. Igazság szerint úgyis ő ennek a történetnek az igazi hőse, nem én. Látja ezt mindjárt, aki ránéz az én öreg farkasfogó kutyámra. Született hadikutya. A szava ágyúdörgés, a szája szuronyokkal van tele, s meleg fehér subáját akármelyik kozák megirigyelhetné. Ugyan meg is irigyelték, kérték is tőle többen, de nem adta oda a muszkának. Inkább ő gombolt ki egész falka kozákot a subájából, még csak erőlködni se kellett neki. A másik barátom Habura volt, az urasági vadász. Mindenki úgy hívta, hogy a „jáger”. Rettenetes erős ember volt, egyszer csak úgy ököllel vert agyon egy medvét a Javorinán. A haja már deresedett, torzonborz szemöldöke alól mindig mérgesen villogott a szeme, de ha engem meglátott, mindig elmosolyodott. Nagyon szeretett a tenyerére ültetni és úgy fölemelve elbeszélgetni velem. Sokat kóboroltam vele a hegyszakadékok közt, és sok hasznos mesterséget tanultam tőle. Tudta minden fűről-fáról, melyikben micsoda orvosság lakik, tudta, hol fújják a követ a kígyók, melyik barlangban laknak a hegyi törpék, és mivel lehet kicsalogatni a vízi tündéreket a patakokból. A puskához is ő szoktatott hozzá. Úgy tudtam én azt billegetni már egy évvel ezelőtt is, mint a furulyát. Ezt is mindig a jáger csinálta nekem. Hívni pedig mindig úgy hívott: – Te csikó!
Adatok
A szerzőről
Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.) magyar író, újságíró és muzeológus volt.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A nehéz körülmények miatt segédtanárként csak egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Később a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, ahol 1913 és 1919 között a lap főszerkesztője volt. A Szegedi Napló az egyetlen hírlap volt, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Móra Ferenc a régészet területén is tevékenykedett, ásatásokat végzett, majd a múzeum igazgatója lett. Élete során számos tisztséget töltött be, és íróként is jelentős értéket képviselt. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának érzékeny ábrázolója volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Móra Ferenc hagyatéka méltán gazdag és maradandó a magyar irodalomban.
Albumok
Lexikonok, enciklopédiák
Egészség, életmód
Ezoterika
Emberi kapcsolatok
Gasztronómia
Szabadidő, hobbi
Humor és szórakoztatás
Sport
Állatvilág
Növényvilág
Térképek, útikönyvek
Ruhanemű
Nyelvkönyvek, szótárak
Tankönyv
Történelem
Informatika
Manager könyvek
Természettudomány, technika
Mezőgazdaság
Pedagógia, nevelés
Társadalomtudomány
Műszaki, technika
Szórakoztató regények
Ismeretterjesztő irodalom
Erotika
Gyermekkönyvek
Bogyó és Babóca játékok
Brainboxok
Földgömbök
Játékok
Puzzle - kirakók
Világirodalom
Szomolai Tibor könyvei
Magyar szépirodalom
Kultúra, művészet
Hamvas Béla művei
Vallás
Hangoskönyvek
Ifjúsági könyvek
Jutalomkönyvek 2025
Naptárak
Akciós könyvek
Könyvjelzők
Vásárlási utalványok
Ajándék



















