Jelenlegi hely
A rózsa neve (képregény)
További ajánlataink
Bővebben...
"Nosza, adok én teneked sok latint és kevés nőt, teológiát dögivel és vért, literszám, mint a
Grand Guignolban, hogy te kifakadj: "Ez hamis, ez becsapás!" És ekkor kell a
hatalmamba kerülnöd, beleborzonganod Isten végtelen mindenhatóságába, melynek a
világ rendje semmi. És azután rájönnöd, ha ügyes vagy, hogy hogyan is húztalak
be a csőbe..."
Az olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Krimit. Igazi
nyomolvasást. Vajon miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi
apátságban?
A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a regény végén (a legeslegvégén) nem
kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde)
regény se volna, ha a válasz nem törpülne el a még sokkalta nagyobb kérdőjelek
árnyékában.
A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a
"tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk. Milo Manara
csodálatos illusztrációival még talányosabbá válik a történet. Az olasz
képregényrajzoló mindig nagyágyúkat választott maga mellé alkotótársnak
politikai és erotikus elemeket is ötvöző munkáihoz. Federico Fellinivel, Pedro
Almodóvarral, Neil Gaimannel és Umberto Ecóval közös könyvei igazi műremekek.
Adatok
A szerzőről
Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, szemiotikus, irodalomkritikus és filozófus, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.
Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino (2000) című regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga (1988) c. regényében. Édesapja azt szerette volna, ha ügyvéd lesz a fiából, de ő inkább a Torinói Egyetem irodalom és középkori filozófia szakát választotta. Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).
Ismertséget A rózsa neve (1980) c. regényével tett szert. A hírnév megnyitotta a befogadás kapuit következő regénye, A Foucault-inga (1988) előtt. A tegnap szigete (1994) már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghez vitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból. A Baudolino (2000) egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino.
Albumok
Lexikonok, enciklopédiák
Egészség, életmód
Ezoterika
Emberi kapcsolatok
Gasztronómia
Szabadidő, hobbi
Humor és szórakoztatás
Sport
Állatvilág
Növényvilág
Térképek, útikönyvek
Ruhanemű
Tankönyv
Nyelvkönyvek, szótárak
Történelem
Informatika
Manager könyvek
Természettudomány, technika
Mezőgazdaság
Pedagógia, nevelés
Társadalomtudomány
Műszaki, technika
Gyermekkönyvek
Szórakoztató regények
Ismeretterjesztő irodalom
Erotika
Bogyó és Babóca játékok
Brainboxok
Földgömbök
Játékok
Puzzle - kirakók
Világirodalom
Szomolai Tibor könyvei
Magyar szépirodalom
Kultúra, művészet
Hamvas Béla művei
Vallás
Hangoskönyvek
Ifjúsági könyvek
Jutalomkönyvek 2026
Naptárak
Akciós könyvek
Könyvjelzők
Vásárlási utalványok
Ajándék









