Jelenlegi hely

Öt király kora - A turul nemzetsége

Öt király kora - A turul nemzetsége

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
324
Kiadás dátuma: 
2023
Olvasási idő:
8-9 óra
A Turul nemzetség történetének hatodik könyve ismét izgalmas korszakot ölel fel. Egyszerre szól Béla királyról, ki összeesküvés áldozatául esik, és András fia Salamonról, aki oly sok bajt hozott az országra. Akkor még akadtak pogányok, és többen voltak, mint kellett volna. Pusztulásukat felerészben önmaguknak köszönhették, hiszen a Hont vissza...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 9%

Bővebben...

A Turul nemzetség történetének hatodik könyve ismét izgalmas korszakot ölel fel. Egyszerre szól Béla királyról, ki összeesküvés áldozatául esik, és András fia Salamonról, aki oly sok bajt hozott az országra. Akkor még akadtak pogányok, és többen voltak, mint kellett volna. Pusztulásukat felerészben önmaguknak köszönhették, hiszen a Hont vissza akarták vinni az időben, amikor a törzsi vezérek kezében volt a hatalom, és táltosok mondották meg, mi a jó és mi a rossz a nemzetnek.
Salamon, az örök békétlen többször ráhozta német barátait, szövetségeseit és egyben rokonait a magyar hazára. Megesett, hogy egyszerre névleg ketten, valójában azonban hárman uralkodtak ezen az országon. Saját és idegen érdekek csaptak össze. Hadak vonultak egymás ellen, és magyar ontott magyar vért hol igaz, hol hamis eszmékért. Legtöbbször a hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó urak álltak a békétlenkedések mögött. Csakhogy a királyok sem voltak ártatlanok. Őket mutatja be a szerző a maguk pőre valóságukban.
Közben olykor kitekintünk idegen országokba is. Milyen hatása volt akkoriban a magyar viszonyokra Bizánc, Velence, a német birodalom és a pápaság hatalmi harcainak? Mi minden történt akkoriban külföldön, ami befolyásolhatta a Hon eseményeit? Ez az az idő, amikor László király akaratából nem a harcias Álmos, hanem bátyja, a „könyvesnek” nevezett-csúfolt király kerül az élre, és megindulnak a hadak Horvátország ellen. A cél: megszerezni az Adriai-tengert szegélyező Dalmáciát.
Az előző részekben megismert egyszerű emberek tovább élik olykor nyomorúságos, olykor mégis szerencsés életüket. A dunai átkelőhely révészei, kovácsmesterei, kereskedők, lovas gazdák és oda vetődő idegenek hétköznapjain keresztül láthatjuk, hogyan éltek akkoriban azok, akiknek nem volt bejárásuk a fényes palotákba, nem alakíthatták saját sorsukat, sőt nemegyszer szenvedték meg a nagyok viszályait. A két világ az egyik szereplő személyében már-már érintkezik, azonban a sors közbeszól.
Az egykorvolt középkori Magyarország története lüktet ezeken a lapokon.

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
324
Kiadás dátuma: 
2023

A szerzőről

Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) magyar író, műfordító, eszperantista. Rendkívül termékeny író, több mint 700 könyve jelent meg magyar nyelven. Mintegy 11 millió példányban keltek el művei. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is.

Eredeti családneve Niedermayer. Szülei javarészt Veszprém és Somogy megyei falvakban éltek; apja körzeti orvosi munkát vállalt, anyja pedig a háztartást vezette. Nemere visszaemlékezései szerint szerette a falusi életmódot. Az iskolát viszont szenvedésként élte meg; nehezen viselte a tanintézet rendszerét és a tanórák többségét, csupán az irodalom- és földrajzórákat kedvelte. 1963-tól, az érettségi megszerzése után munkába állt. Budapesten töltötte le katonai szolgálatát. Ezután az Állami Térképészeti Hivatalnál dolgozott, majd boncsegéd lett, és boncolásokon is részt vett. Rövid ideig statisztaként dolgozott a Hunnia Filmgyárban.

1964 nyarán egy fiatal lengyel tanárnőnek és barátainak tolmácsolt eszperantó nyelven. Lengyelországba látogat. 1966-ban feleségül is vette korábban megismert lengyel barátnőjét. 1967-ben megszületett lánya, Kinga. Házassága válással végződött. 1970-ben megpróbált nyugatra disszidálni, de a varsói repülőtéren feltartóztatták. Végül még 1972-ben visszaszökött Magyarországra, Esztergomban telepedett le, és beiratkozott az ELTE könyvtár szakára. 1975-ben diplomázott. 1972–1979 között másodállásban mint mentőápoló, könyvtáros és biztosítási ügynök dolgozott, majd 1980-tól szabadúszó és főállású író lett. Az 1970-es években sikerült több újságnál is megjelentetni írásait. Első könyve (A rémület irányítószáma - krimiregény) 1974-ben jelent meg, amelyet egyre több követett. 1980-ban, A fantasztikus nagynéni címmel megjelent az első ifjúsági regénye, mellyel megindult a hírnév felé. 1981 óta már nem volt év, amikor ne jelentek volna meg Nemere-könyvek. A rejtélyes jelenségekkel, a történelem titkaival és az emberi képességekkel kapcsolatos paratudományos könyvei ellentmondásos visszhangra találtak, de ismertté tették a nevét. Később egyre gyakrabban írt írói álnév alatt, néha női néven is. Napjainkban főleg történelmi témájú könyveket publikál, nem szokványos módon. Néhány évig egy tévécsatornánál interjú műsort vezetett.

Kedvenc kategóriák

Cookies