Szent sötétség - A Gulag utolsó napjai

Levan Berdzenisvili (1953) grúz író, politikus, akadémikus az illegális Grúz Köztársasági Párt alapító tagja (1978), a Tbiliszi Nemzeti Parlamenti Könyvtár igazgatója (1998-2004), parlamenti képviselő (2012-2016). Klasszika-filológusként végzett Tbilisziben. Arisztophanész műveiből doktorált, az összes komédiáját lefordította grúzra. Három évig (1984-1987) politikai fogolyként ült a Gulagon szovjetellenes propagandatevékenység vádjával.
„Életem legjobb évei voltak” - írja a szerző félig-meddig komolyan, mivel egyrészt fiatal volt, másrészt a KGB buzgalma folytán remek társaságba keveredett: ebben az utolsó Gulag-érában, a glasznoszty és a peresztrojka idején kivételes emberek, művészek, értelmiségiek gyűjtőhelye volt a munkatábor. A foglyok büntetésképpen kesztyűt varrtak normában, szabad idejükben pedig holt nyelveket tanultak egymástól, a valódi kommunizmus lehetőségét vagy lehetetlenségét latolgatták, gitároztak, énekeltek, könyveket rendeltek postán, költészeti estet rendeztek, és a kollektív éhezés közepette szókratészi dialógusokat folytattak - többek közt a világ legjobb ételeiről.
A Szent sötétség egy korszak derűs nekrológja. Számvetés. Megírásának ötlete egy kórházi ágyon született, a sötétség és a fény megvilágosító határmezsgyéjén. A szerző lágerbeli sorstársainak állít benne emléket, kinek-kinek komolyan, érzelmesen vagy szórakoztatóan, fanyar humorral, hiszen ezekbe az elit körökbe bekerült egy-egy másféleképpen színes egyéniség is, afféle falu bolondja, vagy a politikában olyannyira járatlan személy, aki az emberi jogokat és a demokráciát nagyjából a homoszexualitással azonosította.