Jelenlegi hely
A tenger fia /Horthy 1.
További ajánlataink
Bővebben...
Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiájának első kötetében születésétől az I. világháború kitöréséig követi nyomon Magyarország későbbi kormányzójának életútját.
A Kenderesen, a XVII. században nemesi címet kapott család birtokán töltött gyermekévek, a családi háttér, a debreceni és soproni tanulmányok a gyermek Horthy jellemfejlődésének meghatározó évei voltak. Az ifjú Miklós tizenhat évesen, szülei akarata ellenére jelentkezett az Osztrák–Magyar Monarchia fiumei haditengerészeti akadémiájára, ahol kiváló sportemberré és fiatal tisztté vált.
Szolgálata során szinte az egész világot bejárta, számos hatás érte. A császári udvar és hadvezetés felfigyelt a tehetségére, szokatlanul gyors karriert futott be. Ferenc József szárnysegédje is volt, és az I. világháború kitörésekor már sorhajókapitányi rangban szolgált.
A szerző Horthy Miklós életpályájának rekonstruálása során különös gondot fordított az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon és a monarchiában bekövetkezett társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok és változások bemutatására. A kötet lapjain megelevenednek a soknemzetiségű, sok szempontból megosztott, mégis egységes monarchia hétköznapjai, a bécsi udvar konfliktusai és a közép-európai nagyhatalom szerepének megváltozása a világpolitika nagy színpadán.
Nemere István életrajzi regénye kiváló korkép a XIX. század második felének és a XX. század első másfél évtizedének Magyarországáról, Európájáról és világáról.
Adatok
A szerzőről
Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) magyar író, műfordító, eszperantista. Rendkívül termékeny író, több mint 700 könyve jelent meg magyar nyelven. Mintegy 11 millió példányban keltek el művei. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is.
Eredeti családneve Niedermayer. Szülei javarészt Veszprém és Somogy megyei falvakban éltek; apja körzeti orvosi munkát vállalt, anyja pedig a háztartást vezette. Nemere visszaemlékezései szerint szerette a falusi életmódot. Az iskolát viszont szenvedésként élte meg; nehezen viselte a tanintézet rendszerét és a tanórák többségét, csupán az irodalom- és földrajzórákat kedvelte. 1963-tól, az érettségi megszerzése után munkába állt. Budapesten töltötte le katonai szolgálatát. Ezután az Állami Térképészeti Hivatalnál dolgozott, majd boncsegéd lett, és boncolásokon is részt vett. Rövid ideig statisztaként dolgozott a Hunnia Filmgyárban.
1964 nyarán egy fiatal lengyel tanárnőnek és barátainak tolmácsolt eszperantó nyelven. Lengyelországba látogat. 1966-ban feleségül is vette korábban megismert lengyel barátnőjét. 1967-ben megszületett lánya, Kinga. Házassága válással végződött. 1970-ben megpróbált nyugatra disszidálni, de a varsói repülőtéren feltartóztatták. Végül még 1972-ben visszaszökött Magyarországra, Esztergomban telepedett le, és beiratkozott az ELTE könyvtár szakára. 1975-ben diplomázott. 1972–1979 között másodállásban mint mentőápoló, könyvtáros és biztosítási ügynök dolgozott, majd 1980-tól szabadúszó és főállású író lett. Az 1970-es években sikerült több újságnál is megjelentetni írásait. Első könyve (A rémület irányítószáma - krimiregény) 1974-ben jelent meg, amelyet egyre több követett. 1980-ban, A fantasztikus nagynéni címmel megjelent az első ifjúsági regénye, mellyel megindult a hírnév felé. 1981 óta már nem volt év, amikor ne jelentek volna meg Nemere-könyvek. A rejtélyes jelenségekkel, a történelem titkaival és az emberi képességekkel kapcsolatos paratudományos könyvei ellentmondásos visszhangra találtak, de ismertté tették a nevét. Később egyre gyakrabban írt írói álnév alatt, néha női néven is. Napjainkban főleg történelmi témájú könyveket publikál, nem szokványos módon. Néhány évig egy tévécsatornánál interjú műsort vezetett.