Jelenlegi hely
Bab Berci kalandjai
További ajánlataink
Bővebben...
Bab Bercinek sokszor savanyú a képe, mert túlméretezett uborkaorrába folyton befészkeli magát a nátha. Magányosan éldegél erdei háncsházikójában, de aztán minden mesében találkozik valakivel. Egy tünkány (vagy boszordér) titokzatos szelencével ajándékozza meg. A szomszédja, Rimapénteki Rimai Péntekh megszállottan keresi a csodanektár receptjét, amely minden embert jóvá varázsolna, de csak nem akar neki sikerülni. Megismerkedik egy kővel, és virágot farag belőle. Aztán az erdőbe téved Pálinkós Gyurka, a titkos költő és repülőgép-építő; a hirtelen haragú Rév Zoli és Nuuszi Kuuszi, a kacifántosan szerencsétlen varázsló. Az utolsó történetben Lapázi Lopez ellentolvajnaggyal együtt veszik fel a harcot Utolsó Szaurella zsarnoki hatalma ellen, és mindegyikük tehetségére szükség lesz, hogy megmentsék a gyönyörű Bedebunk Sária életét.
Lázár Ervin IBBY-díjjal kitüntetett klasszikus kötete ezúttal Buzay István humoros grafikáival jelenik meg, és a Móra Kiadó hangoskönyvet is készített belőle Mikó István tolmácsolásában.
Adatok
A szerzőről
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és a Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.). A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991–1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
Albumok
Lexikonok, enciklopédiák
Egészség, életmód
Ezoterika
Emberi kapcsolatok
Gasztronómia
Szabadidő, hobbi
Humor és szórakoztatás
Sport
Állatvilág
Növényvilág
Térképek, útikönyvek
Ruhanemű
Nyelvkönyvek, szótárak
Tankönyv
Történelem
Informatika
Manager könyvek
Természettudomány, technika
Mezőgazdaság
Pedagógia, nevelés
Társadalomtudomány
Műszaki, technika
Szórakoztató regények
Ismeretterjesztő irodalom
Erotika
Gyermekkönyvek
Bogyó és Babóca játékok
Brainboxok
Földgömbök
Játékok
Puzzle - kirakók
Világirodalom
Szomolai Tibor könyvei
Magyar szépirodalom
Kultúra, művészet
Hamvas Béla művei
Vallás
Hangoskönyvek
Ifjúsági könyvek
Jutalomkönyvek 2025
Naptárak
Akciós könyvek
Könyvjelzők
Vásárlási utalványok
Ajándék



















