Jelenlegi hely

Unpublished
Bab Berci kalandjai

Bab Berci kalandjai

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
120
Kiadás dátuma: 
2016
Olvasási idő:
2-3 óra
Bab Bercinek sokszor savanyú a képe, mert túlméretezett uborkaorrába folyton befészkeli magát a nátha. Magányosan éldegél erdei háncsházikójában, de aztán minden mesében találkozik valakivel. Egy tünkány (vagy boszordér) titokzatos szelencével ajándékozza meg. A szomszédja, Rimapénteki Rimai Péntekh megszállottan keresi a csodanektár receptjét,...Bővebben >>
Kivonva a forgalomból

Bővebben...

Bab Bercinek sokszor savanyú a képe, mert túlméretezett uborkaorrába folyton befészkeli magát a nátha. Magányosan éldegél erdei háncsházikójában, de aztán minden mesében találkozik valakivel. Egy tünkány (vagy boszordér) titokzatos szelencével ajándékozza meg. A szomszédja, Rimapénteki Rimai Péntekh megszállottan keresi a csodanektár receptjét, amely minden embert jóvá varázsolna, de csak nem akar neki sikerülni. Megismerkedik egy kővel, és virágot farag belőle. Aztán az erdőbe téved Pálinkós Gyurka, a titkos költő és repülőgép-építő; a hirtelen haragú Rév Zoli és Nuuszi Kuuszi, a kacifántosan szerencsétlen varázsló. Az utolsó történetben Lapázi Lopez ellentolvajnaggyal együtt veszik fel a harcot Utolsó Szaurella zsarnoki hatalma ellen, és mindegyikük tehetségére szükség lesz, hogy megmentsék a gyönyörű Bedebunk Sária életét.

Lázár Ervin IBBY-díjjal kitüntetett klasszikus kötete ezúttal Buzay István humoros grafikáival jelenik meg, és a Móra Kiadó hangoskönyvet is készített belőle Mikó István tolmácsolásában.

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
120
Kiadás dátuma: 
2016

A szerzőről

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és a  Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.).  A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991–1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). 2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

Kedvenc kategóriák

Cookies