Jelenlegi hely

Egyszer jóllakni és más novellák - Életreszóló olvasmányok

Egyszer jóllakni és más novellák - Életreszóló olvasmányok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
480
Kiadás dátuma: 
2020
Olvasási idő:
11-12 óra
Móricz Zsigmond javarészt szülőföldjéről szerezte életélmény-anyagát, amely zömmel városi-polgári környezetben felnőtt nemzedéktársaiéhoz képest hatalmas és egyedi volt, és amely legerőteljesebben noveláiban mutatkozott meg. Az 1908-ban megjelent, klasszikus felépítésű Hét krajcár hozta meg számára a sikert és az elismertséget. Későbbi...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 9%

Bővebben...

Móricz Zsigmond javarészt szülőföldjéről szerezte életélmény-anyagát, amely zömmel városi-polgári környezetben felnőtt nemzedéktársaiéhoz képest hatalmas és egyedi volt, és amely legerőteljesebben noveláiban mutatkozott meg. Az 1908-ban megjelent, klasszikus felépítésű Hét krajcár hozta meg számára a sikert és az elismertséget. Későbbi elbeszéléseiben már mellőzte a drámai konfliktusok könnyes-érzelmes feloldását, s nyomorúságos körülmények fogságában vergődő, önnön ösztöneikkel küszködő paraszti figurákat mutat be. Elbeszélésmódja szűkszavú, kompozíciója tömör, a cselekményt a külső környezetrajz és jellemzés helyett a lélektani motiváltság teszi gyakran fojtogató erejűvé.

Adatok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
480
Kiadás dátuma: 
2020

A szerzőről

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.– Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett.

1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.

Kedvenc kategóriák

Cookies