Jelenlegi hely

Ha elhagysz, veled mehetek?

Ha elhagysz, veled mehetek?

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
176 oldal
Kiadás dátuma: 
2022
Olvasási idő:
4-5 óra
Moldova György - utolsó kézirata -  kerül most viszontagságos út után az olvasók kezébe! Szerelemről, elmúlásról, gyászról és életről. Ismerjük Moldovát, azt hinnénk, itt most mégis új arcát...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 5%

Bővebben...

Moldova György - utolsó kézirata -  kerül most viszontagságos út után az olvasók kezébe!

Szerelemről, elmúlásról, gyászról és életről. Ismerjük Moldovát, azt hinnénk, itt most mégis új arcát mutatja, végső lezárás ez a tőle olyan nagyon megszokott, kérlelhetetlen egyenességgel. Erős, igaz ember befejező számvetése, szembenézés és búcsú. És ajándék, hogy még egyszer, újra hallhatjuk a hangját. "Öregkorban nehéz elviselni azt a fényt, amit fiatalon magunk gyújtottunk - mondja a Mester -  annyival viszont tartozunk magunknak, hogy nem próbáljuk meg eloltani".
 

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
176 oldal
Kiadás dátuma: 
2022
Méret: 
21 x 14 cm

A szerzőről

Moldova György, születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. – Budapest, 2022. június 4.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író.  Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkotott.

Reif Sándor ügynök és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet. Az 1956-os forradalom alatt ő maga is csatlakozott a forradalmárokhoz, bár érdemi tevékenységet nem fejtett ki köztük. Rendszerellenes magatartása miatt végül nem fejezhette be a főiskolát. Ezután fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban. Novellái 1955 óta jelentek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartotta. 1989-től a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival. 1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai. Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén). 2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását.

Kedvenc kategóriák

Cookies