Hatásiszony - A költészet elmélete - Pars pro toto

„Hiszen a költő arra van ítélve, hogy legmélyebb sóvárgásait más »én«-ek tudatán keresztül ismerje meg.”
A költő mindig későn érkezik. Elődei már elfoglalták a nyelvet, a hagyomány pedig nem ajándék, hanem szorongató hatalom. Bloom szerint saját hangot csak termékeny félreolvasással – szándékos félreértéssel – lehet kivívni. A Hatásiszony a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalomelméleti munkája: a költői befolyás mélyén az eredetiségért folytatott harc drámáját tárja fel.