Jelenlegi hely
Légy jó mindhalálig - Talentum diákkönyvtár (új kiadás)
További ajánlataink
Bővebben...
A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond egyik legszebb regénye, sőt talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindhalálig a mindenkiben meglévő vagy megbújó jóra való törekvés álmát és valóságát idézi meg, s üzen könyörtelen hadat a jóra való restségnek.
Adatok
A szerzőről
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.– Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett.
1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.