Jelenlegi hely

Menni vagy meghalni

Menni vagy meghalni

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
192
Kiadás dátuma: 
2021
Olvasási idő:
4-5 óra
A történet első része szabályos légiósregény, összebogozott szálak nélkül. Az izgalomkeltés egyetlen eszköze a légiós élet borzalmainak ecsetelése. A hat német származású, mindenre elszánt légiós, egy Vörös Liliom nevű arab táncosnő közreműködése és néhány irányzott szuronydöfés árán nagy mennyiségű platinához jut. Megszöknek a légióból és...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 13%

Bővebben...

A történet első része szabályos légiósregény, összebogozott szálak nélkül. Az izgalomkeltés egyetlen eszköze a légiós élet borzalmainak ecsetelése. A hat német származású, mindenre elszánt légiós, egy Vörös Liliom nevű arab táncosnő közreműködése és néhány irányzott szuronydöfés árán nagy mennyiségű platinához jut. Megszöknek a légióból és rengeteg őserdőn keresztül kell átvergődniük, míg sikerül leütniük Horn-t, a hatodik légióst, aki nem hal meg, de bosszút esküszik. A könyv második részében (ami detektívregénybe csap át), a mesébe illő kincsekből az öt gazember részvénytársaságot alapít Londonban. Rejtélyes módon azonban egymásután a részvénytársaság két tagját is a Themzébe ölik. A fiatal, jóképű Connor detektívfelügyelő teljesen tanácstalan, és várható, hogy a harmadik volt légióst is elteszik láb alól, akiről pedig kiderül, hogy nem is gazember, csak egy latintanár, akinek igen csinos lánya van. Végül, még néhány hulla árán megoldódik a rejtély…

Adatok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
192
Kiadás dátuma: 
2021

A szerzőről

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest 1905. március 29.– Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.

Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt, majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Latabár Kálmánhoz, Salamon Bélához is. Miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a keleti hadszíntéren, a Szovjetunió (oroszországi) területén.

Kedvenc kategóriák

Cookies