Míg arcunk nem lesz

C. S. Lewis szépirodalmi munkásságának egyik legnagyszerűbb művéhez az író egy klasszikus mítoszt használt forrásként. Ámor és Psziché történetét Lucius Apuleius írta le először Az aranyszamárként is ismert regényben.

A történetet Oruál hercegnő meséli el, a világszép Psziché megkeseredett és visszataszító külsejű nővére, aki húgát féltő szeretettel birtokolja. Oruál legnagyobb keserűsége, hogy Pszichébe maga Ámor szeret bele. A szent és a profán szeretet tusájának, a látható és a láthatatlan világ harcának Glóm királysága, egy barbár világ ad helyet. Oruál küzdelme addig tart, amíg rá nem ébred: az égiek akaratát mindaddig nem érthetjük meg, „míg arcunk nem lesz”, s míg őszinteség nem lakozik szívünkben és lelkünkben.