Jelenlegi hely
További ajánlataink
Bővebben...
Nemere István Mintha ember lennél című regényének témája a különböző dimenziók határainak átlépése, egyáltalán a különböző dimenziók létének fölfedezése. A történet az XQ-galaxis harmadik spiráljában, a Mellar-naprendszerben kezdődik. Hőse a fiatal, elsőosztályú űrhajós Klaudi, aki tapasztalatból ismeri a tételt: miszerint a térbeli mozgás végső soron időbeli ugrásokkal is jár. A figurák, miközben az egyik dimenzióból a másikba jutnak, egyúttal az idő más-más pontján "landolnak". Klaudi történetesen épp a Föld sok száz évvel korábbi időszakába csöppen. Reinkarnációs képessége folytán történelmi korszakokat, évszázadokat él át, s reményei szerint megéri az űrutazás korszakát is. A történet egyik legfontosabb szereplője Kolon, az idegen, aki Klaudit és többi mellar-naprendszerbeli társát különleges felfedezőútra viszi...
Adatok
A szerzőről
Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) magyar író, műfordító, eszperantista. Rendkívül termékeny író, több mint 700 könyve jelent meg magyar nyelven. Mintegy 11 millió példányban keltek el művei. Főleg sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei tették ismertté, de több más műfajban is publikál. Számos nyelven adták ki műveit, köztük perzsául és eszperantóul is.
Eredeti családneve Niedermayer. Szülei javarészt Veszprém és Somogy megyei falvakban éltek; apja körzeti orvosi munkát vállalt, anyja pedig a háztartást vezette. Nemere visszaemlékezései szerint szerette a falusi életmódot. Az iskolát viszont szenvedésként élte meg; nehezen viselte a tanintézet rendszerét és a tanórák többségét, csupán az irodalom- és földrajzórákat kedvelte. 1963-tól, az érettségi megszerzése után munkába állt. Budapesten töltötte le katonai szolgálatát. Ezután az Állami Térképészeti Hivatalnál dolgozott, majd boncsegéd lett, és boncolásokon is részt vett. Rövid ideig statisztaként dolgozott a Hunnia Filmgyárban.
1964 nyarán egy fiatal lengyel tanárnőnek és barátainak tolmácsolt eszperantó nyelven. Lengyelországba látogat. 1966-ban feleségül is vette korábban megismert lengyel barátnőjét. 1967-ben megszületett lánya, Kinga. Házassága válással végződött. 1970-ben megpróbált nyugatra disszidálni, de a varsói repülőtéren feltartóztatták. Végül még 1972-ben visszaszökött Magyarországra, Esztergomban telepedett le, és beiratkozott az ELTE könyvtár szakára. 1975-ben diplomázott. 1972–1979 között másodállásban mint mentőápoló, könyvtáros és biztosítási ügynök dolgozott, majd 1980-tól szabadúszó és főállású író lett. Az 1970-es években sikerült több újságnál is megjelentetni írásait. Első könyve (A rémület irányítószáma - krimiregény) 1974-ben jelent meg, amelyet egyre több követett. 1980-ban, A fantasztikus nagynéni címmel megjelent az első ifjúsági regénye, mellyel megindult a hírnév felé. 1981 óta már nem volt év, amikor ne jelentek volna meg Nemere-könyvek. A rejtélyes jelenségekkel, a történelem titkaival és az emberi képességekkel kapcsolatos paratudományos könyvei ellentmondásos visszhangra találtak, de ismertté tették a nevét. Később egyre gyakrabban írt írói álnév alatt, néha női néven is. Napjainkban főleg történelmi témájú könyveket publikál, nem szokványos módon. Néhány évig egy tévécsatornánál interjú műsort vezetett.