Jelenlegi hely
További ajánlataink
Bővebben...
Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. Quintipor tehát saját atyja szolgájaként él az udvarban. Itt ismerkedik meg Galerius caesar lányával. Innen kezdődően két alapvető motívum húzódik végig a művön: a keresztény-pogány vallási küzdelmek és a fiatalok bontakozó szerelme, amely gyengéd líra szálaival szövi át a mű érdes szövetét. A szerelem a pogány császár fiának keresztényi vértanúhalálával ér véget, Quintipor mártíruma a kereszténység és a pogányság ütközetében szimbolikus értelmű; pontot tesz a császár hatalmi ábrándjaira. A két világszemlélet összecsapásában Móra a kereszténység, az új mellett tesz hitet, de érezhető: az antik kultúrák, az elbukó régi szépségeinek megbecsülése nehézzé teszi számára a régi világtól való elszakadást. A mértéktartó teatrizálással megrajzolt pompás korkép szépsége részben az egyes mozzanatok, epizódok finom rajzában, részben az antik kultúra közelségéből adódó sajátos pátoszban rejlik.
A jegyzeteket Turcsányi Márta készítette.
Adatok
A szerzőről
Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.) magyar író, újságíró és muzeológus volt.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A nehéz körülmények miatt segédtanárként csak egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Később a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, ahol 1913 és 1919 között a lap főszerkesztője volt. A Szegedi Napló az egyetlen hírlap volt, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Móra Ferenc a régészet területén is tevékenykedett, ásatásokat végzett, majd a múzeum igazgatója lett. Élete során számos tisztséget töltött be, és íróként is jelentős értéket képviselt. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának érzékeny ábrázolója volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Móra Ferenc hagyatéka méltán gazdag és maradandó a magyar irodalomban.
 Albumok
Albumok Lexikonok, enciklopédiák
Lexikonok, enciklopédiák Egészség, életmód
Egészség, életmód Ezoterika
Ezoterika Emberi kapcsolatok
Emberi kapcsolatok Gasztronómia
Gasztronómia Szabadidő, hobbi
Szabadidő, hobbi Humor és szórakoztatás
Humor és szórakoztatás Sport
Sport Állatvilág
Állatvilág Növényvilág
Növényvilág Térképek, útikönyvek
Térképek, útikönyvek Ruhanemű
Ruhanemű Nyelvkönyvek, szótárak
Nyelvkönyvek, szótárak Tankönyv
Tankönyv Történelem
Történelem Informatika
Informatika Manager könyvek
Manager könyvek Természettudomány, technika
Természettudomány, technika Mezőgazdaság
Mezőgazdaság Pedagógia, nevelés
Pedagógia, nevelés Társadalomtudomány
Társadalomtudomány Műszaki, technika
Műszaki, technika Szórakoztató regények
Szórakoztató regények Ismeretterjesztő irodalom
Ismeretterjesztő irodalom Erotika
Erotika Gyermekkönyvek
Gyermekkönyvek Bogyó és Babóca játékok
Bogyó és Babóca játékok Brainboxok
Brainboxok Földgömbök
Földgömbök Játékok
Játékok Puzzle - kirakók
Puzzle - kirakók Világirodalom
Világirodalom Szomolai Tibor könyvei
Szomolai Tibor könyvei Magyar szépirodalom
Magyar szépirodalom Kultúra, művészet
Kultúra, művészet Hamvas Béla művei
Hamvas Béla művei Vallás
Vallás Hangoskönyvek
Hangoskönyvek Ifjúsági könyvek
Ifjúsági könyvek Jutalomkönyvek 2025
Jutalomkönyvek 2025 Naptárak
Naptárak Akciós könyvek
Akciós könyvek Könyvjelzők
Könyvjelzők Vásárlási utalványok
Vásárlási utalványok Ajándék
Ajándék



















