Jelenlegi hely
További ajánlataink
Bővebben...
A bombák egyszer csak ott voltak. Felégettek, romba döntöttek, elpusztítottak mindent. Vagy legalábbis majdnem mindent.
A nukleáris holokauszt túlélői egy újfajta életre próbálnak berendezkedni, miközben a háború utóhatásaként mutáns állatok és emberek tűnnek fel.
Point Reyesben viszonylag normálisan telik az élet. A lányt leszámítva, akinek a testében a saját testvére növekszik. És még beszél is hozzá. Aztán ott van a helyi fokoméliás, a műszaki zseni, aki bármit képes megjavítani. Nem beszélve Dr. Bluthgeldről, a férfiról, akit megbocsáthatatlan bűnei miatt szinte mindenki holtan akar látni.
A Dr. Vérdíj magával ragadó és elgondolkodtató regény egy atomháború sújtotta világról. Szürreális, csata utáni tájkép a pusztulásról és a reményről. Ahogyan csak Philip K. Dick tudja megfesteni nekünk.
Adatok
A szerzőről
Philip Kindred Dick (Chicago, 1928. december 16. – Santa Ana, 1982. március 2.) amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg. Nem tudományos tényekre építette írásainak tematikus alapját, hanem metafizikai alternatívákra. Annak ellenére, hogy már életében olyan személyiségek tisztelték, mint Stanisław Lem, művei nem élveztek nagy publicitást. Egészen haláláig, ami után több regényéből készített sikeres filmet mutattak be, s ez végül maga után vonta megérdemelt elismerését. Ezen megfilmesítésekben olyan sztárok alakították a főszerepeket, mint Harrison Ford, Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise, Gary Sinise, Ben Affleck, Uma Thurman vagy Keanu Reeves. Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye volt az alapja a Ridley Scott által rendezett Szárnyas fejvadásznak, melyet 1982-ben mutattak be.
Műveiben Dick a valóság, az emberiesség és az önazonosság kérdéseit járja körül. A cyberpunk előfutárának tekinthető. Dicknél a cyberpunk olyan témái jelennek már meg egyszerre, mint a társadalom hanyatlása, a mesterséges intelligencia, a való világ és valamiféle virtuális valóság közti elmosódó határ, és legtöbbször visszatérő témája, a paranoia. Hugo-díjas regénye, Az ember a fellegvárban, élen járt az alternatív történelmi regények és a tudományos fantasztikum összekapcsolásában. Számos regénye mellett rengeteg novellát is írt, melyeket jobbára ponyvamagazinokban publikált. Jó néhány nem tudományos-fantasztikus témájú könyv szerzőjeként is ismert. Műveinek jellegzetesen visszatérő motívumai, amikor egy karakter ráébred, hogy valójában egészen másvalaki, mint amit hitt magáról, illetve, hogy a valóság, melyet eddig elfogadott, tovább nem tartható, és valójában valami egészen más folyik körülötte.