Jelenlegi hely
Lehetetlen + Rögtön
További ajánlataink
Bővebben...
LEHETETLEN (1995-1997)
Úgy kezdődött, hogy Szegvári Kati és Érdi Sándor nógatott, csináljak már egy tévéműsort. Elhessegettem őket. Végül leírtam, mire gondolok. Tartok egy rövid bevezetőt, utána behívom a vendégem, és ő történeteket mesél magáról. Felelevenítjük a régi, ráérős történetmesélés hagyományait.
Megmutatták a tévé akkori vezetőjének, ő elolvasta, s azt kérdezte: - Jó. De mi lesz a műsor?
Sosem értettem, miért lett ennyire népszerű, persze, örültem neki. Nem bántam volna, ha három-négymillióan olvassák a regényeimet, s csak nyolcvan-százezren nézik a LEHETETLEN-t. Nem baj, közös öröm, dupla öröm.
RÖGTÖN (2000-2001)
Már három éve nem tévéztem, és csöppet sem hiányzott, amikor a Magyar Televízió éppen új elnöke (elnökök jöttek és mentek) üzent értem. Ekkor tájt a nemrég alakult kereskedelmi tévék már kiütötték az államit. Meglepően fiatal ember fogadott, idősebbre számítottam. Azt mondta, az MTV-t - így hívták még - cserben hagyták a nagy sztárjai, legyek kedves segíteni, csináljak új műsort. Gondolkodtam, s fölajánlottam, jöjjenek el, nézzék meg a RÖGTÖN SZÍNHÁZ-at az IBS-ben, ebből talán lehetne tévés produkciót csinálni. Nem jöttek el, de megbíztak bennem. Így elindult a képernyőkön a RÖGTÖN.
Két tévéműsor emlékére készült ez a kötet. Állandóan kérdezgették (-ik) az újságírók, hogyan fér meg bennem a prózaírás és a tévézés. Úgy érzem, bizonyos írói tapasztalataimat hasznosítottam a műsorkészítésben is. Az, hogy a kötet ebben a sorozatban jelenik meg, jelzi, életművem részének tekintem a LEHETETLEN-t és a RÖGTÖN-t. Ma már büszke vagyok rájuk.
Adatok
A szerzőről
Vámos Miklós (eredetileg Vámos Tibor Miklós (Budapest, 1950. január 29. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető.
A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton, 1968-ban. 1966-tól 1971-ig a Gerilla együttes tagja volt, amivel külföldön is fellépett. 1969-ben kéziszedő ipari tanuló volt az Egyetemi Nyomdában, ebbéli emlékei tükröződnek Borgisz című regényében. Ugyanebben az évben felvették a budapesti jogi karra, 1975-ben szerzett jogászdiplomát. 1972-ben szerkesztője lett a Jelenlét című, a bölcsészettudományi karon megjelenő irodalmi folyóiratnak. A diploma után mégsem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott 1992-ig. Ezután három évig az Ab Ovo Kiadó igazgatója volt. 1988–1990 között az USA-ban élt: Fulbright-ösztöndíjas volt, és tanított több egyetem film- és színművészeti karán (Yale School of Drama, City University of New York). 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is dolgozott. 1997 és 2003 között az International Buda Stage színházának művészeti vezetője volt. 2005-től az Alexandra Könyvesházban a Vámos Klub keretén belül neves írókkal és költőkkel beszélget. Magyar nyelven kívül németül, angolul és franciául beszél, de spanyolul, oroszul és latin nyelven is olvas.
Több mint 35 kötete jelent meg, írt regényeket, színműveket, novellákat, filmforgatókönyveket is. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon 4 drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon). Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja a legszívesebben.