Jelenlegi hely
A tökéletes fegyver
További ajánlataink
Bővebben...
A hidegháború nem ért véget, a fegyverkezési verseny rendületlenül zajlik.
Lars Powderdry és Lilo Topchev riválisok, fegyvertervező médiumként dolgoznak a két részre szakadt világ szemben álló oldalán, a Nyugati-blokkban és a Tábor-Keleten. Munkájuk abból áll, hogy bonyolult szerkezeteket vizionálnak transzállapotban, ám ezek csak látszólag halálos fegyverek, valójában mindennapi eszközöket készítenek belőlük. A tömegek erről mit sem tudnak, de örülnek, hogy a kormány „megvédi” őket.
Viszont, amikor ellenséges idegen műholdak jelennek meg az égen mindkét tábor felett, a két oldal kétségbeesve összefog, hogy egy olyan igazi fegyver születhessen, amely megmenti a világot. Egy tökéletes fegyver.
Philip K. Dick ebben az 1967-es regényében a fegyverkezési versenyt parodizálja maró gúnnyal, olyan látleletet adva a nagyhatalmak vetélkedéséről, ami ma is ugyanolyan érvényes. A kötet korábban Transz címmel jelent meg magyarul, az olvasó most új fordításban tartja a kezében.
Adatok
A szerzőről
Philip Kindred Dick (Chicago, 1928. december 16. – Santa Ana, 1982. március 2.) amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg. Nem tudományos tényekre építette írásainak tematikus alapját, hanem metafizikai alternatívákra. Annak ellenére, hogy már életében olyan személyiségek tisztelték, mint Stanisław Lem, művei nem élveztek nagy publicitást. Egészen haláláig, ami után több regényéből készített sikeres filmet mutattak be, s ez végül maga után vonta megérdemelt elismerését. Ezen megfilmesítésekben olyan sztárok alakították a főszerepeket, mint Harrison Ford, Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise, Gary Sinise, Ben Affleck, Uma Thurman vagy Keanu Reeves. Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye volt az alapja a Ridley Scott által rendezett Szárnyas fejvadásznak, melyet 1982-ben mutattak be.
Műveiben Dick a valóság, az emberiesség és az önazonosság kérdéseit járja körül. A cyberpunk előfutárának tekinthető. Dicknél a cyberpunk olyan témái jelennek már meg egyszerre, mint a társadalom hanyatlása, a mesterséges intelligencia, a való világ és valamiféle virtuális valóság közti elmosódó határ, és legtöbbször visszatérő témája, a paranoia. Hugo-díjas regénye, Az ember a fellegvárban, élen járt az alternatív történelmi regények és a tudományos fantasztikum összekapcsolásában. Számos regénye mellett rengeteg novellát is írt, melyeket jobbára ponyvamagazinokban publikált. Jó néhány nem tudományos-fantasztikus témájú könyv szerzőjeként is ismert. Műveinek jellegzetesen visszatérő motívumai, amikor egy karakter ráébred, hogy valójában egészen másvalaki, mint amit hitt magáról, illetve, hogy a valóság, melyet eddig elfogadott, tovább nem tartható, és valójában valami egészen más folyik körülötte.