Albumok
Lexikonok, enciklopédiák
Egészség, életmód
Ezoterika
Emberi kapcsolatok
Gasztronómia
Szabadidő, hobbi
Humor és szórakoztatás
Sport
Állatvilág
Növényvilág
Térképek, útikönyvek
Ruhanemű
Nyelvkönyvek, szótárak
Tankönyv
Történelem
Informatika
Manager könyvek
Természettudomány, technika
Mezőgazdaság
Pedagógia, nevelés
Társadalomtudomány
Műszaki, technika
Szórakoztató regények
Ismeretterjesztő irodalom
Erotika
Gyermekkönyvek
Brainboxok
Földgömbök
Játékok
Puzzle - kirakók
Világirodalom
Szomolai Tibor könyvei
Magyar szépirodalom
Kultúra, művészet
Hamvas Béla művei
Vallás
Hangoskönyvek
Ifjúsági könyvek
Jutalomkönyvek 2024
Akciós könyvek
Könyvjelzők
Vásárlási utalványok
Ajándék
Naptárak
Térképek 3D puzzleJelenlegi hely
- 9%
Jelvény és jelentés - Utóhang - Sereghajtók - A Garrenek műve 5. (új kiadás)
Kötésmód:
puha kötés
Oldalszám:
388
Kiadás dátuma:
2025
Olvasási idő:
9-10 óra
„Jelmezek és jelvények változtak, de a cselekmény ugyanaz maradt: a diktatúra, amely fojtogatja a szabad vélemény nyilvánítását, a szabad vállalkozást, és időnként háborúkat kezd, mert így remél menekülni belső és külső problémái elől. A jelmez néha barna, fekete, vagy vörös, de az ember, akit jelmezbe bújtatnak, ugyanaz, mert ugyanazt csinálja. A...
Előrendelhető
További ajánlataink
Bővebben...
„Jelmezek és jelvények változtak, de a cselekmény ugyanaz maradt: a diktatúra, amely fojtogatja a szabad vélemény nyilvánítását, a szabad vállalkozást, és időnként háborúkat kezd, mert így remél menekülni belső és külső problémái elől. A jelmez néha barna, fekete, vagy vörös, de az ember, akit jelmezbe bújtatnak, ugyanaz, mert ugyanazt csinálja. A jelvény néha statisztika, vagy sarló és kalapács, de mindig parancsuralom, amely a jelvényt a kortárs mellére tűzi és fojtogatja a szabad emberi együttélést.”
Márai Sándor
„Tudtuk, hogy amit ilyen alaposan kell kijelenteni, az már igazi értelmében nincsen. A béke, ha beszélni kell róla – mint az ifjúság vagy az egészség –, már nem igazi béke többé. Aki úgy érzi, hogy fiatal, már nem fiatal, s aki nagyon örül egyfajta, hirtelen kerekedett egészségöntudatnak, helyesen cselekszik, ha csendesen elmegy az orvoshoz és megvizsgáltatja magát. Mert ami igazán, szervi valóságában él, öntudatlan. Nem, ez már nem volt béke, mert tudtunk róla, volt egyfajta félelmes, igen, vérfagyasztó csengés az államférfiak, politikusok, híres katonák hangjában, mikor odaálltak a villanyos hangszóró elé, és világgá ordították, hogy béke lesz, csakis béke, semmi más, csak béke – mindenáron, akkor is, ha egy-két világpusztulásba kerül is a béke, s ha mindenki belepusztul, aki él, s mindent le kell bombázni: akkor is béke lesz, majd ők megmutatják!”
Adatok
Kötésmód:
puha kötés
Oldalszám:
388
Kiadás dátuma:
2025
A szerzőről
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé . Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. Fiatal éveiben Márai Sándor Frankfurtban, Párizsban és Berlinben is élt. Rövid ideig német, majd magyar nyelven folytatta írásait. Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre. 1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jobboldal mellett a baloldal szélsőséges megnyilvánulásait is hevesen kritizálta. Márai a klasszikus polgári eszmények értékeinek adott hangot műveiben.1948-ban a Márai család Olaszországban, majd 1952- ben Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot. 1968-tól Salernóban (Olaszország), 1979-től San Diegóban élt. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Felesége és fia halála után szegénységben, betegen élt. Önkezével vetett véget életének San Diegóban, 1989. február 21-én.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el.
Kedvenc kategóriák
Cookies
