Powered by Smartsupp

Jelenlegi hely

Zengő abc
- 9%

Zengő abc

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
42
Kiadás dátuma: 
2026
Olvasási idő:
1-2 óra
Móra Ferenc verses ábécéjét játékos olvasási gyakorlatokkal Justné Kéry Hedvig egészítette ki. A gyerekeknek szóló kötetet K. Lukáts Kató rajzai díszítik. Móra Ferenc Zengő ábécéje a mai...
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap

Bővebben...

Móra Ferenc verses ábécéjét játékos olvasási gyakorlatokkal Justné Kéry Hedvig egészítette ki. A gyerekeknek szóló kötetet K. Lukáts Kató rajzai díszítik.

Móra Ferenc Zengő ábécéje a mai iskolások dédapáinak, ükanyáinak könnyítette meg a betűolvasás nehéz mesterségét. Az sem új gondolat, hogy egy-egy sorát továbbgondolva, boncolgatva akár egész könyvet lehet belőle növeszteni. A nagy mesemondó nevét őrző kiadónak egy ilyen kötete számos kiadásban közkézen forgott az utóbbi évtizedekben. De most zendül meg először a teljes ábécé. A dallam, a zene, az éneklés megkönnyíti a versek befogadását, átsegíti az akadozó olvasót a nyelvtörő szavak buktatóin. Így aztán még könnyebben teljesül Móra Ferenc eredeti szándéka, aki úgy akart segíteni a betűkkel, szavakkal birkózó emberpalántákon, hogy minél több örömük teljék ebben. Bölcsen tudta, hogy gyorsabb és eredményesebb is így a tanulás. Persze nem csupán a nyelv tornáját segítheti ez a könyv. A Zengő ábécé egy immár száz esztendős, a természethez közelebbi életformát őriz, és ennek szellemében terebélyesedtek most új versekké Móra sorai. Sok ismeretlen szóval és fogalommal is találkozhat itt az olvasó.

Ezek megértését segítik a képek, amelyek élethűen adják vissza ennek a színpompás világnak a részletszépségeit. Ha olykor még a szülőnek is szótárt kell kézbe vennie, az sem baj. Nyelvünk, műveltségünk kincstáráról van szó. Jó, ha minél többet megőrzünk belőle – amíg lehet.

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
42
Kiadás dátuma: 
2026
Méret: 
22 x 14 cm

A szerzőről

Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.) magyar író, újságíró és muzeológus volt.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A nehéz körülmények miatt segédtanárként csak egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Később a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, ahol 1913 és 1919 között a lap főszerkesztője volt. A Szegedi Napló az egyetlen hírlap volt, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Móra Ferenc a régészet területén is tevékenykedett, ásatásokat végzett, majd a múzeum igazgatója lett. Élete során számos tisztséget töltött be, és íróként is jelentős értéket képviselt. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának érzékeny ábrázolója volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Móra Ferenc hagyatéka méltán gazdag és maradandó a magyar irodalomban.

Kedvenc kategóriák

Cookies