A zugevő...

ZUGEVŐ?...

Bevállalod?

Én most bevállalom.

Nos – tagja vagyok a Névtelen Zugevők Csoportjának...

A láthatatlan és titkos csoportban az a dolgunk, hogy megbeszéljük függőségünket, megbeszéljük a kilátásainkat és részletes jövőképet fessünk magunknak, segítsük és támogassuk egymást.

Tudomásul vesszük, hogy a ZUGEVÉS – súlyos, nehezen kezelhető állapot.

Már – tiszta vagyok.

De tudom, hogy a DÉMON bármikor megtalálhat, s máris suttoghatja a fülembe az ördögi noszogatásait…

Képzeld csak el a - ZUGEVŐ FÖGGŐSLÉT - esszenciájának gyökerét…

Egy kellően mogorva termet, csupasz, szürke falakkal, dohányos nikotin szaggal, enyhe verejtékkel keverve, s hozzávaló fűszernek, hogy az ÉLET- cüvé kiváló legyen, a felmosott padló felmosórongy szagát is…

A terem közepére gondolj vagy húsz fa-széket, abból a nyikorgós fajtából – körbe rakva – ahol középpen ül a misimókus, a pszicho…aki meghallgatja a függőket, szép sorjában…

És hallod, ahogy mondják…

- Én csont és bőr vagyok…

- Én alkoholista vagyok…

- Én sokáig gyógyszereztem magam, de már tiszta vagyok…

- Én csak néha kapok be néhány adag váliumot…

- Én máktea függő vagyok…

- Én hernyót, heroint nyomok… érbe….

- Én a kokaim mámorát választottam…

Hallod, ahogy a függő-raptorok bólogatnak, nehéz, sűrített levegő ez…nézed a padlót, látod a félhomályban a lábad előtt a felmosórongy útját,s azon gondolkodol, hogy lehet, hogy a takarítónéni nem csavarta ki a rongyot időben… mert most éppen, előtted egy Picassot látsz magad előtt… s ekkor érzed, hogy minden szem rád néz, te következel, jöhet a súlyos vallomásod, amitől megremegnek a falak, a szív megáll, lélegzet bent ragad, s azt várod titokban, hogy ezek a hétpróbás FÜGGŐK bevegyenek a falkába…

- Én ZUGEVŐ vagyok….

Piha, piha.

Kimondod…

Miiiiiivan?

Csak pillanatok kérdése, hogy a raptorok rád rontsanak, s ott, helyben felfaljanak – méltóképpen és stílszerűen végetvetve az életednek…

Mertmiazhogy – ZUGEVŐ – vagymialószarvagy?

Burroughs mester – Meztelen ebéd – című könyve jut az eszembe.

A - Meztelen ebéd - lényege, az a vérfagyasztó pillanat, amikor rájössz, hogy mi van evés közben a VILLA hegyén…

Kakaspörkölt nokedlivel – fincsi mi?

Libamája friss kenyérrel – fincsi mi?

Francia krémes, dió-torta – fincsi mi?

Marhavelő fokhagymás pirítossal – fincsi mi?

Diós bejgli, mákos guba – fincsi mi?

Bevállalod?

Én bevállalom.

ZUGEVŐ vagyok.

De - Tiszta.

Ahogy - egy névtelen, anonim alkoholista is élete végéig alkoholista marad – csak éppen nem iszik - TISZTA.

A zugevés – nálam – az életem során…fel-feljött a semmiből.

Felböfögtem – mert a böfögők, ezek a zugevők láthatatlan, lovagjai jöttek, elárasztottak…

Alattomosan támadtak a semmiből…

És a semmiből – hirtelen – mintha hibernált állapotból, sajátos idősíkból jönnék - a hűtő előtt álltam..

Bevetésre készen.

A kamrában…

A megterített asztal előtt – ahol elcsiptem egy sunyi, buján kitárulkozó falatot…

Nana.

Nyugalomra intek most mindenkit – ne temessetek…

A zugevés – nálam – a könnyedebb, azaz nem notorikus, családszétzüllős, agresszivabb, neurotikusabb formájában öltött testet, hanem inkább finom, művészi árnyalatokban – igazi impresszionista Monet kép volt ez a javából, amiben tudtam élni, mozogni, csevegni – rendes polgára lehettem a társadalomnak…

Csak azok a magányos pillanatok a falatnyi sültek előtt…

Apró ecsetvonások a lét elviselhetetlenségében.

Ízorgia-kupleráj a nyelv alsó bugyraiban.

Ízlelőbimbókkal kötött sunyi megállapodások, megnemtámadási szerződések, megalkuvó határeset-manőverek…

Csak egy falat.

Na jó…

Még-egy…de aztán megyek is, innen...

Mint az óceán hullámai, a függőségem szonátái is úgy lüktettek bendőm belsejében.

A ZUGEVÉS ugyanis…nem kutyafasza, s nem is disznósajt…

A zugevés – a tied.

Csak a tied!

Nem veheti el tőled senki.

Maga a GYŰRŰ – aminek Te vagy, azaz az ÉN vagyok az URA!

Magányos éjjelek, sikolyok a szájban. Hűtők, kamrák, névtelen asztalok, elcsent falatok, harapások, nyelések, betömött szájak – és csodálatos zabaorgazmusok – piciny sütik…

Véletlenül eltévedtem megint a kamrában…

Most hozzátok szólok…

Ti…szemeim, hűséges szövetségeseim, akik láttátok, mire vágyik a belső énem, a lelkem…

Ti… egyedüli fegyverhordozóim, ujjaim, karjaim – amelyek elértetek polcnyi magasságokba rakott bejgliket…mákosakat és a kedvenceimet, a megrakott, öblös rumos-diós bejgliket – úgy éjfél tájban, a végtelen magányban és felbőszült, önsirató, bűnváddal eltakarodva…

Ti…lábaim, akik tudták az utat, a koordináták rendszerét, hol és mikor kell lépni a zsákmányra lesve, mint gepárdok a szavannán támadás előtt a zsenges húsú gazellára…

Ti – fogaim, akik tették magányos sorsukat, s csak rágtatok, dolgoztatok, nem értve semmit, csak éltétek a rágás öröméért…felfoghatatlanként.

Ti – ízlelőbimbók…herék a kaptárban…

Ti - nyelőcsövem, aki jó finánc módjára lepaktált és lenyelte a zsákmányt…

Ti – bendőm, májam, savam, seggem, nyálkám, szivem…

Minden benne voltatok…Ismeritek a kalandot.

A zugevés úri huncutság. A zugevés ártatlanság és királyi érzés.

A zugevés - a test büntetése. A zugevés a lélek börtöne. A zugevés a függőségek arisztokratája.

Ezért fejezés jár, minimum zsilotin.

A kiút könyörtelen, lemondásokkal teli, sivár és szürke – de járható.

Zugevő vagy Te is, ha most bólogatsz, barátom.

Ízek, falatok, harapások, torkon lenyomott, titkos, vám nélkül eljuttatott, csempész-húsok, sütemények, banán, mazsolák, aszalt szilvák, rétesek, felvágottak, péksütemények, cukorkák, zelék, csokoládék, tejszíhabok fánkok, lekvárok, kekszek, peppék, linzerek, karamellák, kolbászok, sonkák, szalámik, müzlik, halak, kaviárok – orgazdája vagy Te is.

Ó, végtelen tápláléklánc lovagja vagyok – titkos szektás, elhallgatott, ellapitott, meggyalázott – eléd álló névtelen ZUGEVŐ.

Csibész – hogy elegáns legyek.

Felmentést kérek – ez a legkönnyebb út.

Na és te, barátom?

Ha már felocsúdtál véletlenül a modern kor oltára előtt – a családi hűtő, vagy a kamra polcai előtt, Vadölő vagy Sólyomszem módjára fürjész tekintettel – csak egy falatot – ugye?

ZUGEVŐ vagy, te is.

Na jó. Névtelen, mert csak voltál.

Most tiszta vagy.

Én is.

Éppen reformot tartok. Súlyzózok, gyümölcsöt és zabot zabálok, szobabiciklin tekerek, ahogy az a nagykönyvben le van írva. ..

Ne tagadd – kezdetnek NYELJ egyet és gyere te is a Névtelen Zugevők Csoportjába..

Majd megvigasztallak és elleszünk egy csöppet…

Ja, mondtam már?

A jövő héten disznóölésre vagyok hivatalos…

Tiszta nyomor.