Jelenlegi hely
Anjouk VI. - Királyok éneke
További ajánlataink
Bővebben...
1333. A visegrádi udvar negyedik éve folytat tárgyalásokat Nápollyal, amikor Anjou Károly végre személyesen is visszatérhet gyermekkora helyszínére, a mesés Dél-Itáliába, ahova ötéves fiát is magával viszi. Tervei szerint, miután eljegyezte Bölcs Róbert unokáját, András herceg lehet a Szicíliai Királyság jog szerinti örököse.
Az uralkodó távollétében Magyarországon kezd megbomlani az évtizedek munkájával megszilárdított belső rend. A zavargások megfékezése Erzsébet királynéra hárul, aki újabb gyermeke elveszítésével egyre erősebben láncolja magához legidősebb fiát, Lajos herceget.
Mindeközben a szomszédos királyságokban is fontos változások mennek végbe. A térség fejedelmei Visegrádon gyűlnek össze, hogy egymással békét, mások ellen pusztító szövetséget kössenek.
Bátor Szilárd udvari fegyvernökként találja magát a király kíséretében. Igyekszik átlépni múltja sötét árnyain, de gyermekéveit maga mögött hagyva még mindig túl sok kérdés tornyosul előtte. Míg a feje fölött hatalmasok játszmája zajlik, ő csupán élni szeretne - rájönni, mi a valódi öröksége.
A Királyok éneke, mely az Arany Visegrád-trilógia zárókötete, Anjou Károly utolsó nagy uralkodói korszakának éveit, a nemzetközi diplomácia terén elért eredményeit meséli el, miközben tovább szövi valós és fiktív hősei történetét. Lapjain régről ismert és új szereplők egyaránt felbukkannak, hogy a maguk módján mind részeseivé váljanak egy birodalom sorsának, a Magyar Királyság vérrel és arannyal írt történelmének.
Adatok
A szerzőről
Bíró Szabolcs (Dunaszerdahely, 1988. július 29. –) szlovákiai magyar író, hagyományőrző, művelődésszervező, vállalkozó.
Bíró Szabolcs 1988. július 29-én született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenöt évesen kóstolt bele először a novellaírásba, eleinte főleg a fantasy műfajához és a kalóztörténetekhez vonzódott. Tizenhat évesen, gimnazistaként kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként, az iskolaújság főszerkesztőjeként és énekesként is bontogatta szárnyait. Prózai művei mellett 2006-tól több száz cikke jelent meg különböző újságok és magazinok hasábjain. 2010 októberétől 2012 januárjáig könyv- és filmkritikusként dolgozott a szlovákiai magyar Pátria Rádiónál. 2013-ban Vissza a középkorba! címmel önálló rovatot jegyzett a Csallóköz c. regionális hetilapban, melybe később könyvajánlókat, recenziókat írt. Számos elfoglaltsága mellett elsősorban regényírónak tartja magát. 2011 óta minden erejével tudatosan a magyar kultúra és történelem gondozásán dolgozik. 2012-ben vette feleségül múzsáját, Bíró Huszár Ágnest, akitől 2013-ban született Bíró Bence nevű fia. 2016-ban Visegrádon a Szent György Lovagrend tagjává avatták, 2017-ben pedig a város vezetésétől megkapta az Eger Kulturális Nagykövete címet.
Regényíróként 2007-ben debütált, Francis W. Scott néven, mely álnév alatt összesen hat könyve jelent meg. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti, mely három különböző kiadást is megért, a szakmai hírnevet azonban a többféle kiadásban is piacra bocsátott Non nobis Domine c. történelmi regénye hozta meg számára. 2014-ben megjelent Ragnarök c. regényével rövid kitérőt tett a vikingek és az óskandináv mitológia világába, ám azután ismét visszatért a magyar középkorhoz: tizenöt részesre tervezett, Anjouk c. történelmi regénysorozatával. 2017-ben jelent meg első ifjúsági kalandregénye, az Elveszett csillagok, illetve első mesekönyve, A sárkány, aki nem akart aludni.