Jelenlegi hely
Az ellopott futár /Rejtő hangoskönyvek 8.
További ajánlataink
Bővebben...
"A kiadvány leírása:
A keménytábla-borítós kiadványban a hangoskönyvet tartalmazó CD átlátszó tálcán helyezkedik el.
A kötet 24 oldalán részlet olvasható Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója című életregényéből. A mű úgy mutatja be Rejtő életének és korának eseményeit, mintha az író egyes szám első személyben vezetné naplóját kamaszkorától haláláig. A 20 kötetes sorozatban közreadott részletek időrendben tartalmazzák a Noran Libro Kiadónál 2016-ban megjelent mű szövegének túlnyomó részét.
A második oldalon található QR-kód segítségével Ön ingyen letöltheti okostelefonjára vagy tabletjére a hangfelvétel alapjául szolgáló Rejtő-regényt elektronikus könyv formájában, a Magyar Elektronikus Könyvtárból.
Egy oldalon a Quattrocento Kiadó által 2012-ben kiadott Rejtő lexikon szócikkeiből válogatott részletek mutatják be a regény főbb szereplőit, az utolsó oldalon pedig a hangfelvétel részletes tartalomjegyzéke olvasható.
(A hangfelvétel a Kossuth Kiadó és a Mojzer Kiadó által 2009-ben kiadott, több mint hét órás, mp3 formátumú hangoskönyv változatlan kiadása.)
Tartalom:
Prücsök, a tizenhatéves, fékezhetetlen kamaszlány azért érkezett Marseille-be, hogy ártatlanul elítélt apja ügyében Mervin kormánybiztos közelébe férkőzzön. Azonnal pártfogásukba veszik a kikötő kérges kezű, de vajszívű lakói, mindenekelőtt a zsémbes Babette anyó és Szivar, a deresedő halántékú jassz, de Kirúg Hümér, az Álmos Elefánt, Rita Kamélia és a többiek sem maradnak közömbösek. A várva várt találkozás végül létrejön, és aznap este elindul a félreértések őrült vígjátéka, amely sok kacagtató és megható esemény után elvezet az igazság napvilágra kerüléséhez, és mellesleg egy gyarmati viszály megoldásához
Adatok
A szerzőről
Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) (Budapest 1905. március 29.– Szovjetunió, 1943. január 1.) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, filmíró, a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója.
Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. Kamaszkorában verseket írt, majd 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban. Az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Ezzel egyidőben füzetes ponyvákat, majd operetteket, végül – részben külföldi utazásai során szerzett élményeire támaszkodva – kalandregényeket alkotott. Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta, olvasottsága a Kádár-korban Jókai Móréval vetekedett. A pesti művészi élet ismert alakja volt, barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Latabár Kálmánhoz, Salamon Bélához is. Miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a keleti hadszíntéren, a Szovjetunió (oroszországi) területén.