Jelenlegi hely
Az idegenek - Garrenek műve 3. (új kiadás)
További ajánlataink
Bővebben...
„Míg a Féltékenyeknek az apa úgy vált főszereplőjévé, hogy a regény alig vállalkozott megjelenítésére, Az idegenek szövegében már olyan főhősnek mutatkozik, aki a megjelenítés elsődleges tárgya, akit immár nem csupán a szereplői kapcsolatrendszerben betöltött pozíciója, illetve a többi szereplő rá vonatkozó kijelentései és gondolatai tesznek központi alakká.
Az idegenek másik főszereplőjének a várost tekinthetjük, nemcsak a város megszállását elbeszélő nyitó fejezetek miatt, hanem azért is, mert az elbeszélés folyamatosan napirenden tartja az apa és a város kapcsolatának kérdéskörét. A várost a regény bizonyos értelemben a család tágabb köreként értelmezi.”
Gintli Tibor, Irodalomtörténet, 2016/3.
„Észrevették, hogy hódítani csak ott lehet, ahol ellenállás van. Semmi nem nehezebb, mint meghódítani valakit, aki nem védekezik. Szerették volna meggyőzni a várost; de a város nem vitatkozott.”
Adatok
A szerzőről
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé . Gimnáziumi tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. Fiatal éveiben Márai Sándor Frankfurtban, Párizsban és Berlinben is élt. Rövid ideig német, majd magyar nyelven folytatta írásait. Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre. 1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. Amikor 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jobboldal mellett a baloldal szélsőséges megnyilvánulásait is hevesen kritizálta. Márai a klasszikus polgári eszmények értékeinek adott hangot műveiben.1948-ban a Márai család Olaszországban, majd 1952- ben Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot. 1968-tól Salernóban (Olaszország), 1979-től San Diegóban élt. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Felesége és fia halála után szegénységben, betegen élt. Önkezével vetett véget életének San Diegóban, 1989. február 21-én.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el.