Egyél, ha bánt az élet!

Erős vagyok, erős vagyok, ismételgette félálomban.
Megállom, hogy ne egyek. Erős vagyok, erős vagyok, erő… Megállt a mondat közepén, egyetlen mozdulattal kiugrott (volna, ha tudott volna ugrani) az ágyból, óriási teste elveszítette az egyensúlyát, nekiütődött a falnak, szerencsére nem esett el. Aggódva sandított a
feleségére, nem ébredt-e fel, a nő egyenletes
szuszogása megnyugtatta. Feltépte a hűtőszekrény ajtaját, kirámolt mindent, amit csak látott, kolbászt, paprikát, sajtot, retket, hagymát, szalonnát, tejet, vörösbort, tökfőzeléket, csirkepaprikást, és egy ültő helyében befalt mindent. Első fogyókúrája így ért véget.