Powered by Smartsupp

Jelenlegi hely

Füveskönyv
- 13%

Füveskönyv

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
216
Kiadás dátuma: 
2024
Olvasási idő:
5-6 óra
A régi füveskönyvek arról mesélnek, hogyan használhatjuk fel a növényeket és a gyógyfüveket az életünkben, hogy elkerüljük a bajt, és hogy meggyógyuljunk, ha betegnek érezzük magunkat. Szabó Magda e kötetben összegyűjtött gondolatai is olyanok, mint egy kert gondosan ápolt gyógynövényei: rávilágítanak azokra a kérdésekre, amelyekkel mindannyian...
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap

Bővebben...

A régi füveskönyvek arról mesélnek, hogyan használhatjuk fel a növényeket és a gyógyfüveket az életünkben, hogy elkerüljük a bajt, és hogy meggyógyuljunk, ha betegnek érezzük magunkat. Szabó Magda e kötetben összegyűjtött gondolatai is olyanok, mint egy kert gondosan ápolt gyógynövényei: rávilágítanak azokra a kérdésekre, amelyekkel mindannyian szembesülünk, és tükröt tartanak nekünk, amelyben megláthatjuk a saját kérdéseinket, kétségeinket – és talán választ is találunk rájuk.
Aki ismeri Szabó Magdát, tudja, hogy munkáiban, legyen az regény, színdarab vagy vers, egyedülállóan ötvözi az érzékenységet, a mély emberismeretet, a nagy felismeréseket és az apró igazságokat. Akár a múlt felidézéséről, az emlékezés fájdalmáról, az élet örömeiről, a belső szabadság kereséséről, vagy a művészet erejéről van szó, az írónő minden sora az emberi lélek mélységeibe nyújt bepillantást, és a szívünkig hatol.
Az új kiállítású életmű első darabjában összesűrűsödik Szabó Magda 90 évének bölcsessége, gondolatainak mélysége és színes érzelemvilága. A kötet minden olvasó személyes útitársa lehet – amolyan „szellemi füveskönyv”, amelyben az egyszerű szavak is mélységeket tárnak fel, és segítenek eligazodni az élet nagy kérdéseiben és apró dilemmáiban.

Adatok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
216
Kiadás dátuma: 
2024

A szerzőről

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.

Kedvenc kategóriák

Cookies