Jelenlegi hely
További ajánlataink
Bővebben...
Hogyan lesz egy városból irodalom? Szabó Magda Debrecene nem pusztán szülőváros, hanem az emlékezés és a képzelet közös tere, az elvesztett és újraalkotott világ, ahol a történetek megszületnek, és ahol a későbbi regényalakok járnak-kelnek. E kötet írásai az írónő személyes világába vezetnek: a debreceni Nagytemplom árnyékába, a Dóczi Református Leánynevelő Intézet falai közé, ami ma már mindenkinek ismerős az Abigélből, a tanárok és diáktársak közé, akikből később regényalakok lettek, és bepillantást enged abba a folyamatba, amelynek során az élet irodalommá formálódik: megszületik egy-egy mű, és a valódi alakok regényhősökké válnak.
A szövegek ily módon nemcsak egy város emlékezetét rajzolják meg, hanem az író és modelljei közötti viszonyt is megmutatják, és feltárják az alkotás folyamatát, az átélt tapasztalat és a megírt történet közötti kapcsolatot. Eközben elmerülhetünk Szabó Magda varázslatos írói és személyes világában is, és közelebb kerülhetünk ahhoz, ahogy az írónő a saját műveiről gondolkodott.
Adatok
A szerzőről
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.
1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.
2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Albumok
Lexikonok, enciklopédiák
Egészség, életmód
Ezoterika
Emberi kapcsolatok
Gasztronómia
Szabadidő, hobbi
Humor és szórakoztatás
Sport
Állatvilág
Növényvilág
Térképek, útikönyvek
Ruhanemű
Nyelvkönyvek, szótárak
Tankönyv
Történelem
Informatika
Manager könyvek
Természettudomány, technika
Mezőgazdaság
Pedagógia, nevelés
Társadalomtudomány
Műszaki, technika
Szórakoztató regények
Ismeretterjesztő irodalom
Erotika
Gyermekkönyvek
Bogyó és Babóca játékok
Brainboxok
Földgömbök
Játékok
Puzzle - kirakók
Világirodalom
Szomolai Tibor könyvei
Magyar szépirodalom
Kultúra, művészet
Hamvas Béla művei
Vallás
Hangoskönyvek
Ifjúsági könyvek
Jutalomkönyvek 2026
Naptárak
Akciós könyvek
Könyvjelzők
Vásárlási utalványok
Ajándék



















