Powered by Smartsupp

Jelenlegi hely

Igazszóló mesekönyv
- 9%

Igazszóló mesekönyv

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
184
Kiadás dátuma: 
2025
Olvasási idő:
4-5 óra
„Mintha örökké valami titkos zenét hallgatna, úgy figyel a saját lelke zsibongására. S ha beszél, csodálatos történeteket mond szem nem látta, fül nem hallotta dolgokról. A tündérek gyűlnek-gyülekeznek az ő mézédes szavát hallani, leülnek a százszorszépekre, mint zsámolyokra, a császárszakáll, a gyűszűvirág, a szarkaláb kelyhébe, mint páholyokba,...
Előrendelhető
Várható megjelenés: 2025.09.08.
Előrendelés
Igazszóló mesekönyv
Várható megjelenés: 2025.09.08.
Előrendelés

Bővebben...

„Mintha örökké valami titkos zenét hallgatna, úgy figyel a saját lelke zsibongására. S ha beszél, csodálatos történeteket mond szem nem látta, fül nem hallotta dolgokról. A tündérek gyűlnek-gyülekeznek az ő mézédes szavát hallani, leülnek a százszorszépekre, mint zsámolyokra, a császárszakáll, a gyűszűvirág, a szarkaláb kelyhébe, mint páholyokba, és úgy hallgatják a gyönyörű beszédet. Még a buzgó Szorgalom is letelepedik pici édes testvére kedvéért, mert ez a – Mese.”

Móricz Zsigmond páratlan élet- és élményanyagából, fényes fantáziájából és igazságvágyából született történetei igazgyöngyökként ragyognak a magyar meseirodalom remekművei közt. Az élet és az irodalom Móricz gyermekeknek szánt prózájában is erősen összefonódott – miként felnőtteknek szánt regényeiben, novelláiban –, hiszen sok megélt, megtapasztalt, látott, hallott eseményből dolgozott, azokat átéléssel és az őszinteségre örökösen törekedve öntötte betűkbe. Ezekben a lelket mélyen megérintő művekben hűen ábrázolja a korabeli hétköznapi életet, de a múltba, a történelembe ágyazott eseményeket is, sőt megcsillantja bennük a természettel összhangban élő, az állatszereplőkbe, az élettelen világba emberi lelket lehelő teremtő erejét és humoros, játékos énjét is. E gazdag mesekincsből nyújtunk át a kis és nagyobbacska olvasóknak egy színes csokorra valót, hogy a szem nem látta dolgok zsibongó csodákká elevenedjenek, hogy a királyok és a merész vitézek életre keljenek, és az igazság örökké győzedelmeskedjen.

Tartalom:

Csodás történetek szem nem látta dolgokról

A vödör és a kút

A Szerencse vára

A halhatatlanságra vágyó királyfi

Az ezüstkirály sípja

Nenyúljhozzám

Adj isten egészségére

Három rózsabimbó

A kígyó csalfa, a róka ravasz, az ember háládatlan

A zöld disznó

Kakas úrék országában

A mese vakációja

A babros

Mendemondák királyokról és vitézekről

A sasfia meg a sasfióka

Mátyás ficfája

A császár édesanyja

A kis kuruc

A huszár

János vitéz

Misike

Mesék az örök igazságról

Vas Jankó

Fillentő

Rojtos Bandi

Benyus

Ki a jobbik?

Iromba Jankó

Hét krajcár

A boldogság szigetén

A nehéz kétgarasos

A haragos hóember

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
184
Kiadás dátuma: 
2025

A szerzőről

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.– Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett.

1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.

Kedvenc kategóriák

Cookies