Jelenlegi hely
Igazszóló mesekönyv
További ajánlataink
Bővebben...
„Mintha örökké valami titkos zenét hallgatna, úgy figyel a saját lelke zsibongására. S ha beszél, csodálatos történeteket mond szem nem látta, fül nem hallotta dolgokról. A tündérek gyűlnek-gyülekeznek az ő mézédes szavát hallani, leülnek a százszorszépekre, mint zsámolyokra, a császárszakáll, a gyűszűvirág, a szarkaláb kelyhébe, mint páholyokba, és úgy hallgatják a gyönyörű beszédet. Még a buzgó Szorgalom is letelepedik pici édes testvére kedvéért, mert ez a – Mese.”
Móricz Zsigmond páratlan élet- és élményanyagából, fényes fantáziájából és igazságvágyából született történetei igazgyöngyökként ragyognak a magyar meseirodalom remekművei közt. Az élet és az irodalom Móricz gyermekeknek szánt prózájában is erősen összefonódott – miként felnőtteknek szánt regényeiben, novelláiban –, hiszen sok megélt, megtapasztalt, látott, hallott eseményből dolgozott, azokat átéléssel és az őszinteségre örökösen törekedve öntötte betűkbe. Ezekben a lelket mélyen megérintő művekben hűen ábrázolja a korabeli hétköznapi életet, de a múltba, a történelembe ágyazott eseményeket is, sőt megcsillantja bennük a természettel összhangban élő, az állatszereplőkbe, az élettelen világba emberi lelket lehelő teremtő erejét és humoros, játékos énjét is. E gazdag mesekincsből nyújtunk át a kis és nagyobbacska olvasóknak egy színes csokorra valót, hogy a szem nem látta dolgok zsibongó csodákká elevenedjenek, hogy a királyok és a merész vitézek életre keljenek, és az igazság örökké győzedelmeskedjen.
Tartalom:
Csodás történetek szem nem látta dolgokról
A vödör és a kút
A Szerencse vára
A halhatatlanságra vágyó királyfi
Az ezüstkirály sípja
Nenyúljhozzám
Adj isten egészségére
Három rózsabimbó
A kígyó csalfa, a róka ravasz, az ember háládatlan
A zöld disznó
Kakas úrék országában
A mese vakációja
A babros
Mendemondák királyokról és vitézekről
A sasfia meg a sasfióka
Mátyás ficfája
A császár édesanyja
A kis kuruc
A huszár
János vitéz
Misike
Mesék az örök igazságról
Vas Jankó
Fillentő
Rojtos Bandi
Benyus
Ki a jobbik?
Iromba Jankó
Hét krajcár
A boldogság szigetén
A nehéz kétgarasos
A haragos hóember
Adatok
A szerzőről
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.– Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel. Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták. 1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett.
1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.