A madár és a kard (A madár és a kard krónikái 1.)

A szerelem valóban nem ismer határokat?



Csitt, leányom, tartsd magadban! Minden szót, mi elhagyná ajkad!

Legyen az erőd benned rejlő, ne szólj, ne mondj, míg az idő eljő!

Tanulj, fejlődj, de ne beszélj, hallgass, lányom, hogy tovább élj!



Aznap, amikor anyámat megölték, megmondta apámnak, hogy többé nem fogok beszélni, és hogy ha meghalok, ő is velem hal. Azt is megjósolta, hogy a király eladja a lelkét, a fiát pedig elnyeli az ég.



Apám igényt tart a trónra, és most a háttérben várakozik, várja, hogy anyám szavai valóra váljanak. Apám kétségbeesetten vágyik a koronára. Én csak szabad akarok lenni.



Hogy szabad legyek, el kéne szöknöm, de anyám átka és apám kapzsisága fogva tart. Nem tudok beszélni vagy bármilyen hangot hallatni, képtelen vagyok karddal bánni, vagy elcsábítani a királyt. Egy olyan földön, ahonnan minden mágiát kiirtottak, talán a szeretet az egyetlen varázserő. De ki lenne képes szeretni... egy madarat?



"Kötelező olvasmány, gyönyörűen megírt történet, szívet tépő,

izgalmas könyv. A szavak elsöpörnek, a románc rabul ejt,

és teljesen elkábít Amy Harmon elképesztő műve."

- Vilma Gonzalez, USA Today



"Ez egy szépséges mese az első szerelemről, a felnőtté válásról, az értékekről, megbocsátásról és elengedésről." - Sonja, moly.hu