Jelenlegi hely

Mondják meg Zsófikának

Mondják meg Zsófikának

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
286
Kiadás dátuma: 
2016
Olvasási idő:
7-8 óra
Zsófika közömbös kislány. Zsófika nem sírt Apa temetésén, Zsófika nem sajnálta otthagyni a régi lakást. Zsófikának minden mindegy. Zsófika valahogy nem stimmel. Bárcsak Apa megmondta volna, mit csináljon az ember, ha stimmelni...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 9%

Bővebben...

Zsófika közömbös kislány. Zsófika nem sírt Apa temetésén, Zsófika nem sajnálta otthagyni a régi lakást. Zsófikának minden mindegy. Zsófika valahogy nem stimmel. Bárcsak Apa megmondta volna, mit csináljon az ember, ha stimmelni akar! Ő tudta, hogy Zsófikának jelleme van. Élete utolsó percében is rágondolt. Miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: "Mondják meg Zsófikának..." Apa üzenni akart neki valamit. De Mit? És Szabó Magda regényének kis hősnője elindul, hogy megtalálja a hiányzó fél mondatot, édesapja utolsó üzenetét. Az olvasónak pedig, aki szereti az őszinte, tiszta érzelmeket - akár felnőtt, akár gyerek -, érdemes követnie őt az úton. Szabó Magda regényének 1958-as megjelenését számos hazai és idegen nyelvű kiadás, színpadi feldolgozás követte. A könyv nemcsak a gyermeki lélek titkaiba avatja be az olvasót, de a bizonytalan, csetlő-botló felnőttek hibáit is szeretettel és megértéssel ábrázolja. Zsófika, Dóra és Marianne többet tudnak szüleik, tanáraik traumákkal, sebekkel terhelt életéről, mint amennyit azok feltételeznek róluk, sőt egy odaadó tanáruk, Szabó Márta segítségével helyre is billentik a félresiklott életeket.

Adatok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
286
Kiadás dátuma: 
2016

A szerzőről

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.

Kedvenc kategóriák

Cookies