Jelenlegi hely

Sziget-Kék

Sziget-Kék

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
180
Kiadás dátuma: 
2016
Olvasási idő:
4-5 óra
Lavinia nénivel nem könnyű az élet. Mikor Valentin édesanyja balesetet szenved, a kisfiú házsártos, rideg nagynénjével kerül egy fedél alá, aki vaskézzel vezeti a birtokot, és keményen bánik az alkalmazottaival. Akár emberek, akár állatok. Egy nap Valentin védelmébe veszi a teherhordásra kivezényelt lovakat, erre Lavinia néni megbünteti:...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 13%

Bővebben...

Lavinia nénivel nem könnyű az élet. Mikor Valentin édesanyja balesetet szenved, a kisfiú házsártos, rideg nagynénjével kerül egy fedél alá, aki vaskézzel vezeti a birtokot, és keményen bánik az alkalmazottaival. Akár emberek, akár állatok. Egy nap Valentin védelmébe veszi a teherhordásra kivezényelt lovakat, erre Lavinia néni megbünteti: megtiltja, hogy édesanyját meglátogassa a kórházban. A kisfiú ekkor különleges képességet fedez fel magában: megérti az állatok beszédét. Hamarosan hihetetlen utazásra indul Kandúrkával és János mókussal egy óriásfelhőn. A Szigeten, ahová érkeznek, fantasztikus masinákat, csodatévő gyógyszereket, bölcs törvényeket találnak. A helyi tudósok pedig kutatni kezdik az elixírt, amellyel megmenthetik Valentin édesanyját. Sziget-kéknek kell lennie, olyan kék színűnek, ami máshol nem állítható elő! Közben Lavinia néni ellen fellázad a város, nemcsak a tejesember és a postás, de a talicskák sem tartják be többé a szabályokat...

***

A Sziget-kék 1959-ben jelent meg. Kritikusai az utópia műfajába sorolták, mert a regénybeli Sziget olyan világmodellt ábrázol, amelyben ember és állat, tudomány és természet harmóniában létezik egymás mellett. Ma „zöld” mesének mondanánk, amely az állatok védelmét, a fenntartható fejlődést és a humanizmust közvetíti, méghozzá olyan magától értetődő módon, ami talán a gyerekek számára a legtermészetesebb.

Adatok

Kötésmód: 
puha kötés
Oldalszám: 
180
Kiadás dátuma: 
2016

A szerzőről

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.

Kedvenc kategóriák

Cookies