Powered by Smartsupp

Jelenlegi hely

Nyusziék - Naplók 1950-1958.
- 9%

Nyusziék - Naplók 1950-1958.

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
208
Kiadás dátuma: 
2017
Olvasási idő:
5-6 óra
Vonalas irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött boldog pillanatokat: „Mindennap írnom kellene ebbe a füzetbe, rögzítenem a mosolyodat, a szádat,...
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap

Bővebben...

Vonalas irka, rajta a cím: Nyusziék I. Ilyen közönséges iskolai füzetekbe írta Szabó Magda 1950 és 1958 között most felfedezett és még soha nem publikált naplóit, férje, Szobotka Tibor és önmaga számára, hogy ne felejtse el napjaikat, az együtt töltött boldog pillanatokat: „Mindennap írnom kellene ebbe a füzetbe, rögzítenem a mosolyodat, a szádat, szavaid, az ölelésedet.”

Egy saját maguk által saját maguknak alkotott, külön és különös világot zár be a naplók lapjaiba, amelynek ők ketten az egyedüli lakói. Ebben a világban önfeledt játékokat lehet játszani, kitalált nyelven lehet beszélni, és a másik nélkül elképzelhetetlen a létezés. Két, az életben és az alkotásban egyformán szenvedélyes ember szerelmének a története bontakozik ki az olvasó előtt, és ez a szerelem az idő múltával nemhogy lanyhulna, de egyre szenvedélyesebbé válik, valóságos morfium lesz számukra. Az ötvenes évek gyötrelmes valósága, az állástalanság, a pénztelenség, a kilátástalanság, a szüntelen megaláztatások és csalódások elől egymás karjába, ölelésébe menekülnek, az este, az éjszaka hozza el számukra az enyhülést, a feloldozást és feloldódást. A Naplókban nem az író, hanem a nő, a feleség, a szerető vall legrejtettebb magánéletükről, már-már szemérmetlenül őszinte és megrendítő kitárulkozással.

Adatok

Kötésmód: 
keménytábla
Oldalszám: 
208
Kiadás dátuma: 
2017

A szerzőről

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.

Kedvenc kategóriák

Cookies