Hogyan olvassuk a fákat? - Jelek és mintázatok a gyökerektől a levelekig

„A természet Sherlock Holmesa.”

„A természetben is vannak nonkonformisták. Mi lenne – gondolják egyes növények –, ha ahelyett, hogy megpróbálnék nyerni abban a versenyben, amiben mindenki más is indul, inkább változtatnék a játékon? Mi lenne, ha nem próbálnék a lehető legmagasabbra nőni, hanem igyekeznék a legtöbbet kihozni a rendelkezésemre álló kevéske fényből?”

A fák sokat elárulnak magukról, „beszélnek” hozzánk. A tájról, ahol élnek, a vízről, a szélről, az emberekről, az állatokról, az időjárásról és az idő múlásáról. Egész életüket elbeszélik, a jót és a rosszat, ami velük történt. Mindez a szemünk előtt zajlik, csak észre kell vennünk.
Mintha együtt kirándulnánk: Tristan Gooley természeti navigátor elmondja, mire figyeljünk, hova nézzünk, a jelekből és a nyomokból mire következtessünk. Mert jelek és nyomok vannak mindenütt: a rügyekben, az ágak formájában, a kéreg színében, a virágokban, még a farönkben is. Nincs két tökéletesen egyforma fa. Minden különbség, sajátos jegy lényeges.
Ha megtanulunk látni, szemünk rányílik a természet rejtett csodáira.

Tristan Gooley (1973) brit író és természeti navigátor. A világ öt kontinensén vezetett expedíciókat, három kontinensen hegyet mászott, és mind ez idáig ő az egyetlen ember a világon, aki egyedül átszelte az Atlanti-óceánt repülővel és kishajóval egyaránt. Könyveit több mint 20 nyelvre fordították le.