Jelenlegi hely
További ajánlataink
Bővebben...
Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. A romantikus történeten túl kezdődnek a mindennapok. Kertész Erzsébet regényének érdeme, hogy nyomon követi a gyermek-asszony drámai sorsát a forradalom viharában, a szabadságharc emberpróbáló hónapjaiban és a bukás után is.
Adatok
A szerzőről
Kertész Erzsébet (álnevei: Ingrid Holsen, Elbert S. Payne, Marjorie Wyne) (Szolnok, 1909. szeptember 29. – Budapest, 2005. március 25.) József Attila-díjas (2000) magyar író.
Szolnokon született Kertész (Mór) Miklós gépészmérnök, gyárigazgató és Reiser Irén gyermekeként izraelita családban. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kémia–földrajz szakán tanári oklevelet szerzett. Kezdetben könyvtárosként dolgozott, majd 1936-1940 között a Dolgozó Asszonyok Lapja főszerkesztő-helyettese, 1940-től szabadfoglalkozású író volt.
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes csíkos könyvekben jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának, Jósika Miklós feleségének az életrajza), a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai Vilmáról az első magyar orvosnőről szóló) című könyv. Utolsó kötete saját életrajzi regénye volt, amely csak néhány évvel halála előtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel. Kertész Erzsébet számos elbeszélés és mese szerzője is volt, fordított bolgárból és oroszból egyaránt. Az írónőt 1995-ben a köztársasági érdemrenddel, 2000-ben József Attila-díjjal tüntették ki.