Zsoltár női hangra

„Úgy múltál el, oly észrevétlenül,
mint a háború, ez a második.
Fölparázslik még az emlékezet,
de a közönyre az ész rászokik.

Tudom, hogy itt jársz. Hogy éjfél körül
ajtótól, faltól vissza nem riadsz.
Reggel hiányzik a polcról egy könyv,
gyertya, amulett, levél, kézirat.

Barátom voltál. Vagy szerelmesem.
Helyedbe nem jött megmerülni más.
Szerelmet elveszteni légszomj.
Barátot fulladás.”