Jelenlegi hely
Az utas / Stella Maris
További ajánlataink
Bővebben...
„Ez Cormac McCarthy pályájának leggazdagabb és legerősebb műve. Nagyobb írói teljesítmény, mint a Véres délkörök vagy Az út” – írta a The Atlantic az amerikai szerző legújabb művéről, melyen az 1970-es évek óta, ha megszakításokkal is, de folyamatosan dolgozott. Most, tizenhét évvel Az út megjelenése után végre a magyar olvasók is kézbe vehetik – egy kötetben – a Western testvérek tragikus történetét elmesélő párregényt, Az utast és a Stella Marist.
1980, Pass Christian, Mississippi. Az utas főszereplőjét, a mentőbúvárként dolgozó Bobby Westernt egy tengerbe zuhant repülőhöz riasztják. A gépben kilenc holttest ül beszíjazva, a tizedik utasnak, a pilóta táskájának és a fekete doboznak nyoma vész. Bobby, miután búvártársát holtan találják és a kormány ügynökei az ő nyomába erednek, megpróbál eltűnni. Azonban családja nyomasztó múltja elől nem tud elrejtőzni. Apja Oppenheimer tudóscsapatának tagja volt, fizikusként részt vett az atombomba-kísérletekben, szépséges és különös tehetséggel megáldott húgát, Aliciát pedig képtelen volt megmenteni. Az utas az erény és a tudomány, a bűntudat és a téboly lélegzetelállító regénye.
1972, Black River Falls, Wisconsin. A Stella Maris központi alakja, Alicia Western, ifjú matematikazseni, aki húszévesen önként vonult kórházba. A paranoid skizofréniával diagnosztizált lány és pszichiátere, Dr. Cohen terápiás beszélgetéseiből különös világ bontakozik ki. Aliciát őrületbe kergeti bátyja, Bobby iránt érzett, „égi törvények ellenére” való szerelme, hallucinációiban pedig leginkább a matematika és a kvantumfizika törvényei mutatnak irányt. McCarthy – ahogy erre több mint 50 éve, az 1968-as Odakint a sötétség című könyve óta készült – újra különleges női főhőst alkotott. Bobby és Alicia párregénye megkérdőjelezi az Istenről, az igazságról és a létről alkotott elképzeléseinket.
„Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent.”
Adatok
A szerzőről
Cormac McCarthy (Providence, 1933. július 20. – Santa Fe, 2023. június 13.) amerikai regény- és színdarabíró. Műveit gyakran hasonlítják William Faulkneréhez. Harold Bloom amerikai irodalmár Thomas Pynchon, Don DeLillo és Philip Roth szerzőkkel együtt a mai Amerika legjobb írójaként emlegeti.
McCarthy Providence-ben, Rhode Island államban született, de főként Tennessee-ben nőtt fel. 1951-ben beiratkozott a Tennessee Egyetemre, de otthagyta, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok Légierejéhez. Első regénye, A gyümölcsöskert őre, 1965-ben jelent meg. A MacArthur-ösztöndíj lehetővé tette számára, hogy az amerikai délnyugatra utazzon, ahol megírta következő regényét, a Véres délköröket (1985), amelyet sokan az amerikai irodalom egyik legnagyobb művének tartanak. Először a Vad lovak (1992) című regényével ért el széles körű sikert, amelyért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat és a Nemzeti Könyvkritikusok Körének díját. Ezt követte az Átkelés (1994) és A síkság városai (1998), amelyek a Határvidék trilógia részei. 2006-os regénye, Az út, elnyerte a Pulitzer-díjat.
McCarthy több művét is adaptálták filmre, köztük a Nem vénnek való vidéket, amely négy Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film díját.