Albumok
Lexikonok, enciklopédiák
Egészség, életmód
Ezoterika
Emberi kapcsolatok
Gasztronómia
Szabadidő, hobbi
Humor és szórakoztatás
Sport
Állatvilág
Növényvilág
Térképek, útikönyvek
Ruhanemű
Nyelvkönyvek, szótárak
Tankönyv
Történelem
Informatika
Manager könyvek
Természettudomány, technika
Mezőgazdaság
Pedagógia, nevelés
Társadalomtudomány
Műszaki, technika
Szórakoztató regények
Ismeretterjesztő irodalom
Erotika
Gyermekkönyvek
Brainboxok
Földgömbök
Játékok
Puzzle - kirakók
Világirodalom
Szomolai Tibor könyvei
Magyar szépirodalom
Kultúra, művészet
Hamvas Béla művei
Vallás
Hangoskönyvek
Ifjúsági könyvek
Jutalomkönyvek 2024
Vásárlási utalványok
Könyvjelzők
Ajándék
Naptárak
Térképek 3D puzzleJelenlegi hely
Csilicsali Csalavári Csalavér (4. kiadás)
Kötésmód:
keménytábla
Oldalszám:
178
Kiadás dátuma:
2011
Olvasási idő:
4-5 óra
Eredetileg egyszerűen rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csíntevő rejtőzik. Róla és igen tsiztelt családjáról, Csalavérné...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 9%
7,59 €
6,90 €
További ajánlataink
7,59 €
6,90 €
Bővebben...
Eredetileg egyszerűen rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csíntevő rejtőzik. Róla és igen tsiztelt családjáról, Csalavérné asszonyságról, Cselefendi úrfiról, Csalarózsi kisasszonyról meg a többiekről szól Móra Ferenc mindig újraolvasható mulatságos meseregénye, amely Reich Károly közkedvelt rajzaival jelenik meg.
Adatok
Kötésmód:
keménytábla
Oldalszám:
178
Kiadás dátuma:
2011
A szerzőről
Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.) magyar író, újságíró és muzeológus volt.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A nehéz körülmények miatt segédtanárként csak egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Később a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, ahol 1913 és 1919 között a lap főszerkesztője volt. A Szegedi Napló az egyetlen hírlap volt, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Móra Ferenc a régészet területén is tevékenykedett, ásatásokat végzett, majd a múzeum igazgatója lett. Élete során számos tisztséget töltött be, és íróként is jelentős értéket képviselt. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának érzékeny ábrázolója volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Móra Ferenc hagyatéka méltán gazdag és maradandó a magyar irodalomban.
Kedvenc kategóriák
Cookies
