Jelenlegi hely

Disznótor

Disznótor

Kötésmód: 
Kötve
Oldalszám: 
244 oldal
Kiadás dátuma: 
2016
Olvasási idő:
6-7 óra
A Disznótor az eltemetett titkok regénye: egyszerre sötét tónusú bűnügyi történet és megrázó, görög sorstragédia.. A szegénysorból származó Tóth Jánost özvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán taníttatta. Tóth mégis elhagyja őt és két testvérét, mert belebolondul a valaha jómódú földbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. Őt nővérével és...Bővebben >>
RAKTÁRON - Küldési idő: 4-5 nap
- 4%

Bővebben...

A Disznótor az eltemetett titkok regénye: egyszerre sötét tónusú bűnügyi történet és megrázó, görög sorstragédia..

A szegénysorból származó Tóth Jánost özvegy édesanyja hihetetlen áldozatok árán taníttatta. Tóth mégis elhagyja őt és két testvérét, mert belebolondul a valaha jómódú földbirtokos Kémeryék ifjabbik lányába, Paulába. Őt nővérével és öccsével a fukar, szigorú nagymama neveli, akitől a gyerekek több verést kapnak, mint szeretetet vagy ételt. Nem csoda hát, hogy miután a gőgös Paula hozzákényszerül öccse házitanítójához, Tóth Jánoshoz, a férfinak szüntelen megvetés és megaláztatás jut osztályrészül. Vajon meddig tartható fenn egy kapcsolat, amely az egyik félnek mindent, a másiknak semmit sem jelent?

Adatok

Kötésmód: 
Kötve
Oldalszám: 
244 oldal
Kiadás dátuma: 
2016
Méret: 
21 x 14 cm
Könyv műfaj: 

A szerzőről

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például A Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.

Kedvenc kategóriák

Cookies