Jelenlegi hely
Rab ember fiai - Talentum Diákkönyvtár (új kiadás)
További ajánlataink
Bővebben...
Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Az író, szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna–Tisza-tájról a bérces Erdély vidékére, Apafi Mihály fejedelem udvarába.
Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan fordulatok, kellemetlen események, reménytelen helyzetek, kacagtató történetek, végül pedig a megoldás.
Aki még nem ismeri a Kincskereső kisködmön, a Dióbél királyfi és a számos többi Móra-mesét és -elbeszélést, annak igazi felfedező utazás lesz a Rab ember fiai; annak, aki ismeri a nagy mesélő történeteit, ismerős ízeket és az újbóli találkozás örömét kínálja ez az 1909-ben született kisregény.
Adatok
A szerzőről
Móra Ferenc (1879. július 19. – 1934. február 8.) magyar író, újságíró és muzeológus volt.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz–természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. A nehéz körülmények miatt segédtanárként csak egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Később a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, ahol 1913 és 1919 között a lap főszerkesztője volt. A Szegedi Napló az egyetlen hírlap volt, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Móra Ferenc a régészet területén is tevékenykedett, ásatásokat végzett, majd a múzeum igazgatója lett. Élete során számos tisztséget töltött be, és íróként is jelentős értéket képviselt. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának érzékeny ábrázolója volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg. Móra Ferenc hagyatéka méltán gazdag és maradandó a magyar irodalomban.